Tényleg szégyellnem kellene magam amiatt, mert nekem nem kell olyan férfi, akinek vannak korábbi kapcsolatából gyerekei?

A ferjemnek van az elozo hazassaganol egy fia, de mivel nem el velunk nem zavar. En nem vagyok gyerekcentrikus, de most csak ezert mondok le a tarslelkemrol.

Ezen kivul megszoktam,nalunk altalaban csak nyaral. Amikor megismertem 10 eves volt es allatira nem kedveltem, aztan rajottem, h en vagyok a felnott es o a gyerek es elkezdtunk baratkozni. Azota is nagyon jo a kapcsolatunk, szeretjuk egymas pedig mar 18 eves:-)))

Az ferjem exe sem zavar, a ferjem es o nem allnak szoba egymassal, igy rajtam keresztul folyik a kommunikacio. Eleinte zavart, de aztan "megszoktam". Nyilvan, ha ez ugy indult volna, h elem tesznek egy kerodivet h leallnek e gyerekes pasival, kapasbol azt mondom h nem, de mivel ez ugy kezdodott h a szemembe nezett igy az sem erdekelt volna ha 5 gyereke van:-)))

34/N

Ket megjegyzesem van: altalaban az anyukak kapjak a gyerekneveles halas feladatat valas utan,tehat esetek 90%ban kethetente 1 hetveget talalkozol a feszekaljaval.

Masik.Nem kell,te eleted,de ugy tunik 30evesen parkapcsolatod sincs es gyereked sem,lassan ketyegni fog az a biologiai ora es atertekeled a prioritasaidat a paroddal kapcsolatos "elvarasok" teren.

Tul ezeken meg te is lehetsz elvalt mami gyerekkel es billoggal...

Az egyik volt páromnak van gyereke. 3 évig voltunk együtt.

Ha az exem dolgozott hétvégén, a gyerek attól még jött péntek délután. Nem volt kérdés, hogy ráérek e, van e más programom.

A gyerek jön, mert az anyjának programja van és kész.

Nekem sok feszültséget okozott ez a helyzet. Máshogy nevelték a gyereket, mint ahogy én tettem volna.

Mindig készenlétben kellett állni, mert nem mindig tartották a a 2. hetente hétvégét.

Nyáron egy teljes hetet volt nálunk, az exem akkor is dolgozott. Nem tudtuk elvinni nyaralni, nem volt pénzünk minden méregdrága játékra, mert a számlákat is épp hogy kifizettük.

Nem volt magánéletünk amikor a gyerek ott volt.

Anno úgy gondoltam, ha a pasimnak már van gyereke, én még bőven ráérek szülni.

Most úgy vagyok vele, hogy nem akarok gyerekes pasit.

Nem vagyok még erre felkészülve.

Nem tudnàm màsfészekalját nevelni,màr csak azért sem mert sajàt gyereket sem akartam soha,pedig màr 30-as éveim közepén jàrok.Nem rég vàltam el,azóta csak gyermektelen pasikkal jöttem össze,1X volt egy akinek volt gyereke,de az a mocskos gyerek össze-vissza dúlta a lakàsomat,a pasi utàna még komolyan gondolta hogy ez rendszeres program lesz..

Kicsit sajnàltam,mert jó pasi volt,az àgyban is megvolt az összhang,felajànlottam neki a laza kapcsolatot,de nem ment bele.Azóta együtt élek valakivel,aki minden szempontból megfelelő szàmomra,örülök hogy nem ragadtam le a "gyerekes" fickónàl.

Nem kell szégyellned ezért magad. Van aki így, van, aki úgy.

Én egyedül nevelem párom fiát itthon, míg ő külföldön dolgozik. Az anyja nem is kíváncsi a gyerekére.

Párom egy rendes, szorgalmas, 4 nyelvet beszélő okos ember, aki szerelmes lett, egy magát nagyon jól megjátszó hitvány nőbe. Sokáig próbálta rendbe hozni a dolgokat, a gyerek miatt. Nem ment. Elváltak.

Ettől ő már nem is lehet boldog többé úgy, hogy a kecske is jól lakjon, meg a káposzta is megmaradjon? Vagy új párkapcsolat, vagy a gyereke? Nyilván vagy mindkettő, vagy nem jó nővel kezdett.

Ha nem akarod más "fészek alját" nevelgetni, szerintem rendben van. Sokkal jobb, ha ezt meg is mondod, mint hogy feszültség legyen a párodban, mert szeretitek ugyan egymást, de nem kell/nem fogadod el a gyerekét.

Te ilyen vagy,más meg másmilyen. Egyébként sem leány álom más gyerekét nevelni.

Nem, viszont egyik-másik válaszolónak kellene. Komolyan, undorító, amiket írnak páran.

Én se akarnám más gyerekét, de nem azért, mert lenézném azt, aki egyedül maradt a gyerek(ek)kel, sőt, én tisztelem őket, mert képesek egyedül megoldani azt, amire alapból két ember van szánva. Még konkrétan nem is az zavar, hogy nem a sajátom, hanem az, hogy egyáltalán van, mert én nem akarok gyereket. Nem kockáztatnám meg, hogy évek múltán hozzá kerüljön a gyerek, és döntenem kelljen, hogy legyek egész hátralevő életemben boldogtalan, vagy rúgjak fel egy több éves kapcsolatot.

Szégyellni azt nem kell éppen, hogy más gyerekét nem akarod nevelni.

A stílust, miszerint "fészekalja", azt már inkább kellene.

A te dolgod, de abba gondolj bele, hogy te is maradhatsz egyedül.

Én 8 év után mentem szét a kislányom apjával, kapcsolatban élek, együttélés van.Kislányom ragaszkodik az apjához is nagyon, így hol velünk van, hol az apjával.(egy utca van köztünk).Élettársam is szereti a lányom, és viszont.Én már nem akarok gyereket, élettársam sem, neki egy velem egyidős fia van már.

Szóval nem tudhatod mit hoz az élet.