Ha figyelmen kívül hagyja a kérésem, akkor én is nyugodtan hanyagolhatom a női kötelességem?

A párommal mikor összeköltöztünk, mondtam, hogy én tartok tőle, hogy a végén majd mindent nekem kell csinálni. Nem, nem, nyugtatgatott. Egyszer viszont tényleg azt vettem észre, hogy én csinálok mindent. Miért? Magam sem tudtam a választ, csak azt, hogy mocskosul zavar, és nekem nem megy az a tipikus háziasszony szerep, mert ettől csak inkább cseléd szerepben érzem magam, és még nincsenek is gyerekek!

A probléma forrása ott volt, hogy az elején szívesen csináltam, mert gondoltam apróságok ezek, egy polcot mindenki letud törölni nem? Meg felmosni, meg porszivózni stb. A gond ott volt, hogy még ha bírtam is, kezdett frusztrálni, hogy mégis csak ketten élünk ebben a lakásban, hát ő nem eszik a tányérból? Nem használja a fürdőszobát? Eleinte röstelltem segítséget kérni, de aztán finoman szóvá tettem.

Nem változott semmi. Aztán kértem csúnyán, nem változott semmi, jöttek a vitatkozások. Aztán használtam passzív agressziót, ahogy az egyik előttem szóló írta, nem pakoltam el utána, nem mosogattam, nem mostam. Az eredmény: nem történt semmi.

Komolyan tanácstalan voltam, mit csinálok rosszul, és nagyon csalódott voltam, és haragudtam is rá.

Aztán az is eszembe jutott, hagyom az egészet a fenébe, majd megcsinálok én mindent valahogy, végülis milyen kicsinyes dolog a kupiért, rendért replikázni?

Hát a fenéket.

Elmondtam neki, hogy mit érzek ezzel kapcsolatban, hogy nekem ez hogy esik, és nem takarítónőt szeretnék belőle faragni, csak némi segítséget várok. A probléma ott volt ezzel, hogy a férfinak ez nem elég, hogy meglendüljön. Pontosan közölni kell, hogy mit vár tőle az ember, nem elég annyit mondani, hogy takaríts ki. Mert azt se tudja szisztematikusan hogy álljon neki, vagy mit fogjon meg először. Szóval áttértem arra, hogy konkrétan megkérem, kiporszívóznál kérlek, levennéd nekem a karnist, mert én nem érem el, hogy leszedjem a függönyt. Általában számomra nehezebb, megerőltetőbb feladatokat kérek tőle, és még így is előfordul, hogy a felírt karalábé helyett karfiolt hoz a drágám, mert félreolvasta, vagy fáradt, de javult a dolog.

Továbbá volt egy olyan alkalom, hogy úgy éreztem, belelustult a kapcsolatba, vagy nem is tudom, hogy fogalmazzak, és írtam egy emailt, amit aztán nem küldtem el, de megfogalmaztam írásban, a problémámat. Végül a tudtom nélkül elolvasta, haragudtam is rá egy kicsit, de végül úgy vettem észre utána, hogy megváltozott.

A passzív agresszió is egy kicsit bevált, hogy végül kénytelen volt egy adag zoknit kimosni, és elmosogatni, de az a baj ezzel a módszerrel, hogy ez csak azoknál a tipúsú embereknél müködik, akiket hasonlóan zavar a rendetlenség, mint minket. Márpedig a párom már rég átlépte azt a határt, ami engem zavar, és mégsem történt semmi, mert az ő vizuális igényszintjét nem zavarta. Ezzel pedig nem igazán lehet mit kezdeni, nem tudom minden pasi ilyen-e, de a legtöbbnél szerintem ez nem igazán működik, csak részlegesen. Mi meg majd felrobbanunk, hogy a lakás csak úszik, és nem működik a terv.

Ettől még szétszórtabb mint én, de én is kicsit lejjebb engedtem, és ő is kicsit 'rendesebb' lett, mert rájött, hogy könnyebb az élet, ha nem kell minden reggelt kulcscsomó kereséssel tölteni.

Szóval a tanácsom az, hogy nem elég csak annyit kérni, hogy rendet szeretnél, pontosan meg kell fogalmazni, mit szeretnél, és kitől mit és mikor várod el. Akár táblát is ki lehet rakni, kinek mi a feladata.

A rendre nem elég nevelni a gyerekeket se, sok praktikátlan dolog van, ami elveszi az ember idejét, meg kell tanítani szisztematikusan, időtakarékosan takarítani. A sok felesleges holmi, ruha, kacat, eszméletlen sok energiát felemészt, mert teszi az ember jobbról balról a dolgokat.

Ülj le a férjeddel erről komolyan beszélgetni, hogy ez így nem mehet tovább, de próbálj ne támadó jellegű lenni, ne azt sorold mit nem csinált meg, hanem a saját érzelmeid szemszögéből beszélj, hogy benned ez érzéseket kelt.

Azért persze néha beválik, ha az el nem pakolt cuccokat párna alá dugja az ember, vagy előbb utóbb nem lesz miből enni, mert a tálak furcsa mód eltűnnek, vagy nem lesz mit felvenni...esetleg mindenki úgy kaphatja vissza a ruháját, ha elpakol egy halom játékot, és így tovább ;)