Szerintetek van erre 'normális' megoldás?

Sziasztok! Párommal 7 éve vagyunk együtt - amikor megismerkedtünk még suliba jártam, tavaly előtt fejeztem be. Azóta én folyton melót keresek, alkalmi munkáim vannak. Ebből adtam anyáméknak a háztartásba, ha már albérletet nem tudnék kifizetni.

Az első 5 évben 60km-re laktunk egymástól, busszal egy óra volt. Hol én mentem, hol ő jött. Nem is volt olyan draga a buszozás sem. Az utóbbi két évben viszont nálunk lakott, mert kapott itt állást. Innentől kezdve ő is adott pénzt a lakhatásért illetve sokszor a kaját ő állta. Anyáméknak ez így megfelelt, gond soha nem volt belőle.

Viszont most páromat a munka elszólítja 300km-re. Ott egy kollégájával vettek ki albérletet. Nem szeretnénk elszakadni egymástól, anyagilag az ide-oda ingázást nem bírnám, még akkor sem ha párom kisegítene.

A kollégája mondta, hogy menjek én is nyugodtan de az anyagiak miatt nem lenne fair vele szemben. Az alkalmi munkáim pedig csak itt vannak, amit ugyan feltudok adni akármikor.

Jó lenne ha a másik városban találnék munkát, akkor együtt lehetnénk. De nincs garancia arra, hogy rövid időn belül találnék is, a munkakeresési fázis alatt pedig kényelmetlen lenne ha páromnak kéne ellátnia még engem is.

Szerintetek mi lenne az ideális megoldás, úgy hogy közben együtt maradhassunk? Nem bírunk egymás nélkül létezni. :(

Van erre egyáltalán valami? Folyton csak ezen rágódunk.

L