Erre most mit lehet mondani? :DDD

Most tuti le leszek pontozva, de akkor is muszáj megosztanom a véleményem, elvégre erről szólt a kérdés. :) Előre is bocsánat, ha úgy tűnik, szélsőségesen fogalmazok, csak próbálom a másik oldalt is felvillantani. :)

Csak a válaszaid alapján tudlak megítélni, Kérdező, de nekem itt most az jön le, hogy piszkosul nagyképűen és mocsok módon viselkedtél az adott témában.

Igen, hülye volt a párod. Igen, a szülei is.

Te meg nem.

És?

Mostanra valószínűleg a párod is belátta, hogy buta ötlet volt - de lehet, hogy nem. Én is ilyen vagyok: ha valamit nagyon meg akarok venni, vagy nagyon szükség van rá (legyen az luxus, mint az új telefon, vagy muszájos, mint új akármi, ha tönkrement az otthoni), akkor inkább éhezem, de megveszem, mert tudom, hogy a hónapokig kuporgatok 5 Ft-onként nekem nem megy. Rossz tulajdonság, de ez van.

De tegyük fel, párod rájött, hogy hülye ötlet volt, sajnálja már, legközelebb okosabb lesz. Erre fel te folyamatosan az orra alá dörgölöd, hogy hát igen, idióta volt, hahahahha, így járt, és rohadjon meg mindenki, mert azt gondolják, te is, pedig teeeee nem, te aztán nagggyon okosan előre megmondtad, hogy szar ötlet.

(Igen, sarkítok, elnézést érte. :) Nem akarok goromba lenni, csak így talán jobban érted, mire gondolok.)

Ha a párom így viselkedne velem, már rég megsúgtam volna, hogy hova menjen okoskodni hó végéig. Vagy úgy általánosságban. Mindenki követhet el hibákat, de miért kell folyamatosan hangoztatni, hogy hülye volt?

Tudom, hogy nem vagy kíváncsi mások "kakaskodására", de gondold bele kicsit magad a párod helyzetébe is. Jót akart, túlórázott, olyat akart, ami tényleg a tietek, igazán közös, nem csak valami albérleti szemét. Rosszul sült el a dolog, ez önmagában is elég, hogy keserű legyen a szájíze a dologtól, hát még ha ráteszel egy-két lapáttal...