Milyen magyarként egy cigány pasival együtt élni?

20 évesek vagyunk a barátommal, és nyáron összeköltözünk. Ő cigány, cigány faluban él, de városba fogunk költözni. Sokszor vagyok náluk, és látom, hogy az anyja és a húga folyamatosan főznek, takarítanak, ha férjük, barátja akar valamit odahozzák neki stb. Nem mennek sehova - nem is engedik neki. Sőt, az anyja még a szemöldökét sem szedheti ki.

Én ilyen életet nem tudnék elképzelni, de szerintem a barátom más. Nem szól bele, hogy mit vegyek fel, hogyan fessem a hajam meg, hogy sminkeljek. Nem parancsolgat, ha ő van nálunk ugyan én hozok neki ennivalót, de a tányérját saját maga viszi ki és még a mosogatógépbe is berakja :D Nem tiltja meg, hogy egyedül menjek bulizni a barátaimmal, csak mindig annyit kér, hogy ne rúgjak be nagyon és ne csináljak hülyeséget. Nem hivogat egész éjszaka, ha nem békén hagy.

Nagyon boldog vagyok vele, de félek, hogy ha együtt fogunk élni akkor ez meg fog változni. Igaz, nyíltan megbeszéltük, hogy én máshogy fogom fel a dolgokat mint ők, és nem is vagyok hajlandó ezekről lemondani (smink, néha buli, szép ruhák). Meg nem fogok mindennap főzni rá, be kell segítenie a házimunkába, hiszen én is dolgozni fogok. Mindez neki állítólag nem probléma, otthon is ő takarítja a szobáját (láttam már! :D) és ha egyedül van otthon főz magára amit tud.

Szerintetek? Próbálok pozitívan gondolkozni, de kicsit tartok ettől, a hagyomány mégiscsak hagyomány nem?