Melyik nemnek éri meg kevésbé a párkeresés?

Azért van tele a tinder mindenféle alkalmi kapcsolatot kereső nővel, aki úgy szingli hogy amikor épp viszket neki odalent, felhajt valami top kant alkalmi szexkapcsolatra akár már aznap estére. Vagy megy el buliba, utazgatni, kicsit "szórakozni és megélni magát". Miért kell lehazudni az eget is egy névtelen fórumon? Boldogabbak lesztek attól, hogy hazudtok? Rengeteg nő ha nincs vagy nem jut számára kielégítőnek/hozzá valónak hitt és gondolt férfi állandóra, akkor helyette szexkapcsolatokba megy. Ez már elfogadott is manapság, hurrá! Szóval elég ocsmány hogy hazudtok róla, hogy szex nélkül élne az átlag nyugati nő.

Meg azért van tele pl ez az oldal is a rengeteg frusztrált, megkeseredett, férfigyűlölő, férfiakat leszóló és önmagukat meg a nőket dicsőítő femcelekkel, meg sértődött nőkkel, mert a nők boldogabbak férfiak nélkül. Tiszta sor, veregessétek egymást hátba, ti vagytok az evolúció csúcsa :D Meg a legjobbak mindenben is.

8.

Ebből árad az a tipikus toxikus bántalmazó viselkedés, ahol az "úr" annyira benne van ebben az egészben, hogy nem is érzi már, hogy mennyire nincs ez jól, mert a fejében az van, hogy a felesége/barátnője tulajdonképpen szolga és "kötelessége" ez az alárendelt viselkedés.

Én a házasságomban jöttem rá hogy sokkal jobban érzem magam egyedül. Férfi vagyok. Én a klasszikus házasságban gondolkodtam, ahol a férfi mindenben partner, mindenben segít, ahol a férfi az erő, a szikla, az alkotás, az iránytű. Igyekeztem hozni ezeket, mert én is pontosan így éreztem, szóval felelősséget vállaltam mindenért. Egyszemélyben voltam minden, férj, apa, szerető, ezermester, vezető, sportoló, érzelem, gyakorlatiásság stb.

Aztán azt éreztem hogy egyre több súly nehezedik rám, párhuzamosan meg egyre jobban vagyok semmibe nézve. Aztán ez az egész természetessé vált, majd egyre jöttek az ilyen-olyan elvárások, büntik, szexmegvonás, csenddel verés. Ó szex! Idővel jöttek a korlátozások, a szexet ki kell érdemelni, ha nem megfelelően teljesítek, vagy valamit figyelmetlenségnek vélt a feleségem, 1-2-3-4 hét "no sex" felirat az ágyban. Ezek után én is elkezdtem a saját életemet élni, kialakítottam egy kis oázist ahol, amiben jól érzem magam. Házas vagyok még, ne egyáltalán nincs már bennem komolyabb érzelem, a feleségem nem vonz, nem tekintek rá nőként, hiába vannak perfekt méretei, adottságai. Sokkal jobban érzem magam egyedül, és azt vettem még észre, hogy egyáltalán nem is érdekel az a dolog, hogy nőzzek. Igazából nem is kellene, nem is hiányozna az életemből.

Azt hozzá teszem, nem okozna nehézséget ismerkedni, mert vagyok annyira tudatos hogy a külsőmre, egészségemre, szellemi és morális értékrendemre vigyázok amíg élek. 50/f

Alapvetően a nők azok, akik jobban megvannak egyedül, boldogabbak úgy, erről kutatások is vannak.

De egyébként én férfiként is így vagyok.

Csak kár, hogy ha nyíltan ki merem mondani, hogy nekem egyáltalán nincs SZÜKSÉGEM nőre, rohadtul nem nézem semmibe a nőket úgy, mint életemet megoldó entitásokat, nem élek mocsokban, szemétben nő nélkül, nem kell semmilyen nőnek a tanácsa, hogy én hogyan éljek, hogyan legyek "igényes", és egyáltalán nem riaszt a gondolat, hogy x vagy y nő számára "nem vagyok férfi", nem kellek, akkor persze egyből nőgyűlölő meg "incel" vagyok ugye egyesek szemében. :)

Holott csak annyiról van szó, hogy egyáltalán nem a szükség visz rá arra, ha egy nővel együtt vagyok, hanem a vágy és a szeretet, és ha ezek nincsenek meg, akkor egyáltalán nem kell kapcsolat.

Ez nem nemtől függ.

Mérlegelni kell, hogy mennyire tud az ember kompromisszumot kötni, mert egy párkapcsolat, házasság bármennyire is jól működik, alkalmazkodásra szükség van.

Én egyébként azt vettem észre, hogy sok férfi ismerős nehezen viseli az egyedüllétet, de olyanról is tudok, aki párkapcsolatban vagy házasságban él, ennek ellenére boldogtalan. A nők között pedig több olyanról tudok, aki egyedül él, de esze ágában sincs lekötnie magát.