Hogy képes valaki elmenni egy leesett dolog , vagy egy megcsinálandó munka mellett , hogy folyton a másik félre vár ? Mit vár egy ilyen férfi egy párkapcsolattól ? Azt gondolja lesz olyan nő , aki mindent elnéz ?

Nincs belénk nevelve az építkezés.

Általában mindent készen kaptunk az élettől, csak használnunk kellett a dolgokat.

Nem érdekelnek a külső elvárások. A női agyament fszságok, örökös elégedetlenségek különösképpen nem érdekelnek, mert ami van az úgysem jó nekik soha, mindig valami újra vágynak, telhetetlenek, belelovalják magukat az életük értelmének a keresésébe, mint pl a dilinyós komcsik és egyéb ütődöttek.

A nagy munkahelyi leterheltség annyira kimerít energetikailag, hogy otthon már csak dögleni(=feltöltődni) van kedvünk, erőnk (+az élelmiszerek minősége is sz.r, nem tölt fel energiával.)

Pl, ha elkezdenék építeni, a saját szakállamra, egy házat és később jönne egy nő az életembe, akkor neki biztos, hogy nem lenne jó az én ízlésem szerint felépített ház és akkor kezdhetném előről az egész undorító építkezést, hogy a nőm kedvében is járjak. Ha nincs szép házam az a baj, ha van, akkor meg az, hogy ő nem ilyet szeretne.

Addig megy ez a nyomorult játszmázás nő és férfi között, hogy a tkm tele lesz az egésszel és inkább köpök az egészre.

Valahogy így gondolunk az itt felvázolt problémádra.

Lefordítom a böfögésemet, talán így könnyebb lesz dekódolni. Mi férfiak szeretetet várnánk a nőktől, de hiába, mert képtelenek megadni azt. Nincs szeretet, nincs miért kaparnunk sem.

(Lehetsz akár milyen igényes a környezetedre, ha nincs aki szeressen, elveszett ember vagy.

Az, ha csak a pénzedért, meg azért, amid van szeretnek, az nem valódi szeretet.)

6-os. :D Istenem, mintha a barátnőmről lenne szó.

Szerintem full más világban vannak, abszolút nem vesznek tudomást a körülöttük zajló dolgokról. Félelmetes.