Most leesett, hogy azoknak lesz hamar barátnője akik nyitott szemèlyiségek èn az egyik legintrovertáltabb szemèly voltam általános iskolától kezdve Jól gondolom hogy a zàrkózottsàg magànyt hoz?

Nem elsősorban a zárkózottság, hanem a szociális / kapcsolatteremtő KÉPESSÉGEK hiánya. Ha valaki nem sajátította el azokat az alapvető részkészségeket, amelyek segítségével legalább mélyen, érzelmi szinten megérti az emberi kapcsolatok dinamikáját, és a másik ember viselkedésének miértjeit. Egyébként meg: én is zárkózott vagyok, de általában véve mégis érdekel sok minden az emberekkel kapcsolatban.

Ja, és még valami. A magány egyenlő azzal, amikor valaki úgy van egyedül, hogy utálja ezt az állapotot. Viszont ez utóbbi nem feltétlenül igaz mindenkire, mert van, akit az egyedüllét, urambocsá' nagyrészt egyedül töltött élet föltölt, inspirál.

Nem hoz szükségszerűen magányt. Én úgy tapasztaltam, hogy az ismerkedést megnehezíti valamennyire (ez igaz barátkozásra és társkeresésre is), de a kapcsolatok elmélyítését, ápolását nem, sőt.

Plusz attól, hogy valaki kamaszkoráig nagyon zárkózott, ez felnőttkorban jó esetben oldódik egy kicsit. Introvertált marad persze, de valamivel nyíltabban és könnyebben kezeli a mindennapi szociális interakciókat, mint előtte. Erre tudatosan is érdemes odafigyelni, mert sokan viszont pont a másik irányba kezdenek el változni fiatal felnőttként, végleg bezárkóznak és onnan már nagyon nehéz visszahozni.