Mit csinálnátok,ha még mondjuk sötétedés előtt is kint dolgoznátok,és jól esne,ha valaki besegítene,és mondjuk eltenné a szerszámokat, de helyette a pasitok fut be meccset nézni,meg enni?

Egyrészt, nem vagyok az a földműves típus így soha nem lesz olyan otthonom, ami ennyi kerti munkával jár. Másrészt felnőtt ember el tudja dönteni, mit akar/nem akar megtenni. Tehát, feltételezem, hogy, mikor elunja, befejezi, amit csinál anélkül, hogy erre külső engedélyt, vagy felszólítást kapna.

Utálom a mártírokat.

Szerintem mindenkinek joga van a saját idejét beosztani.

Ugyanebben a szituban vagyok. Hogy én mit csinálok? Meggondolom, hogy kell-e ez nekem vagy nem kell és aszerint cselekszem. Ha arra a végeredményre jutok, hogy kell, akkor abbahagyom a picsogást, mert hiszen én választottam és kigazolom a kertet. Majd ha végeztem, elteszem a szerszámokat és bemegyek.

Ha oda jutottam, hogy nem kell, akkor kiteszem a pasit vagy én költözök el, a tulajdonosi viszonyoknak megfelelően.

Felnőtt ember vagy, be tudod osztani az idődet, meg azt is, hogy mikor hagyod abba, sőt az is a saját döntésed, hogy mikor és mennyit kertészkedsz. Miért a másikra hárítod, hogy legyen a parnered a saját hülyeségedben, meg gondolkodjon helyetted? Ő azt csinál, amit akar, akkor, amikor akarja, miért a te fejedben kitalált kép alapán kellene élnie az életét? Ha te sötétedés utá is, hulla fáradtan akarsz a kertben mártírkodni, az a te bajod. Mi akadályozott meg abban, hogy hamarabb abbahagyd és pihenni menj?

Ne mártírkodj! Ha pihenni akarsz, pihenj. Ha dolgozni, dolgozz.Egy életed van, ahogy a pasidnak is. Ha meg idegesít, hogy nem egyezik az életmódról alkotott véleményed, akkor keress olyat, akivel hasonszőrűek vagytok. Azzal, hogy a másikra morogsz és elvárnád, hogy idomuljon a te életmódodhoz, csak magadnak okozol kellemetlenségeket.