Szerintem nekem egyátalán nem való a házasság. Utálom az iranyitasmániát ás azt,hogy mindenrol be kell számolni. Vagy ez a férjek sorsa?

Ez nem a házasság hibája. Egyszerűen nem illetek össze.

Mi alapjáraton ilyenek vagyunk mindketten ( férj-feleség), mindent el szoktunk mondani egymásnak , nekünk így jó. Ha az egyikünk kérdez, a másik válaszol, nincs hiszti hogy miért kérdezzük.

Te ezek szerint más, távolságtartóbb típus vagy. Azt nem értem, hogy ez 4 év alatt amíg nem volt a feleséged, hogy nem tűnt fel?

10-es vagyok ismét. Akkor úgy érzem, hasonló a helyzet, mint nálunk volt korábban. Túlságosan te jelented neki a "mindent" és túlságosan függ tőled, tőled várja, hogy mindig, mindenben mellette legyél.

Valószínűleg változna, enyhülne ez, ha lennének barátai és/vagy többet kimozdulna egyedül vagy ha "rendesen" dolgozna egy munkahelyen és több inger érné. Sanszos, hogy kevésbé ragaszkodna utána már hozzád.

Ez csak tipp, ahogy írtam, nálunk így volt. Sokszor már szinte hiányzik a korábbi ragaszkodása :), de azért egészségesebb így élni, mindkettőnk számára.

Menyasszony vagyok, sohasem számoltattam el a vőlegényemet, pedig nyolcéve együtt élünk.

Egyetlen kérés oda-vissza, amelyikünk elmegy, szóljon előtte, és néha írjon, hogy minden oké.

Nem csüngünk egymáson, nem faggatózunk, de szerintünk tök alap együttélésnél, hogy közlöm hová megyek és kb mikor jövök.