Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
El kellene hagynom a családomat?
Sziasztok egy 26 éves apa kér tanácsot vagy valami hasonlót most. A párommal 5 éve vágyunk együtt, 2 éve együtt élünk és van egy 1 éves kisfiúnk. Eleinte nagyon boldogok voltunk meg minden, de jött a picúr és a párom teljesen megbolondult ha szabad így fogalmazni...
Az első pár hónapban különösebb gond nem volt, nagyon örültünk a kicsinek, viszont amikor betöltötte a 7-8. hónapot a párom teljesen kikelt magából. Eddig is eléggé türelmetlen és úgymond "érdekes" személyiségnek ismertem, de ezt sosem gondoltam volna. Ha a kicsi elsírja magát, rögtön az a kérdése, hogy: "De megint mi a bajod?", "De most mit akarsz?", "Hiába sírsz nem értem mit szeretnél.". Engem ez k.rvára idegesít, mert én nagyon gyerekpárti és családcentrikus vagyok. Ha alszik a kicsi akkor az a baja hogy miért alszik ilyen sokáig, ha nem alszik a kicsi akkor meg az a baj, hogy miért nem. Ha altatni kell, akkor mintha atombomba robbanna a lakásban...felveszi a kicsit és mint egy idegbeteg elkezd vele jobbra balra "mozogni" szinte rángatja a kezében a kicsit, mint aki teljesen megbolondult...persze ha a kicsi közben akkor rögtön kiabál, hogy: "De mivan máár?". Nem tudom mire vélni ezt. Ha én altatom a kicsit vagy etetem vagy játszunk kettesben valamit, bármit csinálok soha nem sír, de az anyjánál folyamatosan. Úgy kezeli az 1 éves babát, mintha legalább 5 éves lenne már és beszélnie kellene és mindent megértenie első szóra. Háromszor is előfordult, hogy annyira felhúztam magam, hogy azt mondtam neki, hogy engem nem érdekel már az egész, örökbe adjuk a kicsit olyan nőnek aki szeretne egy gyermeket de sajnos nem lehet neki és téged a k.rva életben többé látni se akarlak, mehetsz aztán élheted a kis életedet szingli nőként. Ő egyébként 25 éves ez lemaradt. Fogalmam sincs mit csináljak... próbáltam szépen segíteni, próbáltam csúnyán...semmi hatása. Kétszer is kijelentette, hogy ő nem akart anya lenni és hogy neki elege van és hogy ez meg az. Valakinek hasonló dolog?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Szülés utáni depresszió esetleg? Kimerült, fáradt, egyedül érzi magát? Az biztos nem segítség, hogy szakítással fenyegetőzöl, meg hogy örökbe adnád a gyereket. Amúgy igaza van a #1-nek, ha ennyire családcentrikus vagy, legyél vele te otthon, igényeld te a GYED-et, ő meg menjen vissza dolgozni. Vagy a kicsi bölcsibe, és úgy dolgozzon anyuka is.
Mennyit mozdultok ki? Együtt a gyerekkel is, de kettesben is? Szerintem csak agyára ment a bezártság meg a gyerekkel járó monotonitás, ha ebből kizökken, máris könnyebb lesz.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Nem!
Légy apa s férfi!
Foglalkozz velük:
-legyen minden héten egy este kettesben
-legyél sokat a kisfiúval
-tudd meg, mi a baja, mi hozná rendbe a feleséged
-olvass utána, hogyan lehet kihozni ebből
Írj, adj gmailes címet, hogy ha segíthetek
45/F
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
A párod depressziós, teljesen kimerült, és segítségre van szüksége. Például egy pár órára hetente a gyerek nélkül, barátnőkkel. A sport is sokat segítene, HA lenne legalább napi egy órája, amikor mondjuk el tud menni futni, vagy legalább sétálni.
Egy boldog család alapja egy boldog anya. Te is ott cseszed el, ahol a legtöbb férfi. Mikor elmondja, hogy boldogtalan, nem élvezi az anyaságot, nem akarja, gyakran kiborul, kétségbeesett, akkor te is odavágod, hogy nem való anyának, és adjátok örökbe a gyereket. Hát gratulálok! Az eszedbe se jut, hogy te vagy annak a gyereknek az apja, és pontosan ugyanakkora felelősséget vállaltál? Ha nálad nyugodtabb, akkor vegyél ki nagyobb részt a gondozásából! Esetleg maradj vele otthon te! Egy éves, már nem csak anyatejet kaphat, igazából teljes mértékben pont úgy el tudod látni, mint az anyja. Ja, hogy azt azért mégse, mert könnyebb a szőnyeg széléről beugatni meg örökbeadni? Túl sok lenne? Hát képzeld, neki is az! Ráadásul a szülés utáni depresszió nem választható, nem hiszti, nem ő tehet róla! Viszont a te hozzáállásod rengeteget ront vagy javít a helyzeten. Pszichológus lenne a legjobb, vagy legalább védőnőnek jelezni, szülőktől, barátoktól segítséget kérni, kimozdítani otthonról, hagyni neki egy kis énidőt, és bátorítani meg vigasztalni és bíztatni! Nem még belerúgni, hogy adja örökbe! Milyen apa vagy te?
Apropó: ha én nőként megtudom a pasiról, hogy egy éves volt a gyereke, és elhagyta a családját, ott le is zártam az ismerkedést. De ha az is kiderül, hogy örökbe akartad adni, nem foglalkozol a saját gyerekeddel, és azért léptél le, mert az exed nem bírta az anyaságot, akkor a többi nő is lepattan. A maradékot meg majd elmarja az exed. Szóval úgy hagyd őket ott, hogy nem fogsz tiszta lappal indulni, a gyereked és az exed is az életed része marad, ismerkedésnél pedig mindenkinél óriási mínuszból indulsz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!