Mit gondoltok, 50-50 alapon lekell szamolni az ember parjaval az ajandek penzt vagy magam is beoszthatom magunkra nezve?

Ha együtt élünk, akkor vennék valamit, amit közösen használunk és szükségünk van rá, mintha azt kaptuk volna ajándékba a szülőktől. Ha eleve egy kenyérpirítót kapsz tőlük mint "közös" ajándékot, azt sem számoltatod el a pároddal, gondolom.

Ha nem élünk együtt, akkor vagy egy közös program lenne, ahol ebből fedezném az ő részét is (mintha az ő saját pénze lenne), vagy simán megtartanám és kész, hiszen a saját szüleim értelemszerűen inkább nekem szánják azt az összeget, nem neki.

Annak semmi értelmét nem látom, hogy "kivásároljam" az ajándékból, és fillérre pontosan kiszámoljam neki az ajándék felét, hogy aztán a kezébe nyomva mindenki vegyen belőle, amit akar, de persze ez is egy opció, ha neked ez lenne a legszimpatikusabb.

Nő vagyok.

Nekem nem szokta a parom elkerni ezt az osszeget semmilyen formaban, ugyhogy en altalaban szimplan felhasznalom arra, amire akarom, van, hogy veszek belole valamit, amit kineztem, de van, hogy csak azzal fizetek legkozelebb az Aldiban vagy valami…

De egyebkent ha kozosen akarjatok elkolteni, szerintem is az a legjobb, ha vesztek belole valamit, amit mind a ketten akartok, uj gofrisuto, mittomen szep agynemu, nem jut eszembe semmi pelda xD De erted.

Valami közös dologra szoktuk elkölteni, ami éppen kell a háztartásba, vagy eltesszük a gyereknek. Nem szeretem az ajándékozott pénzt besúvasztani a pénztárcámba és elkölteni kajára mondjuk.

Igyekszünk mindig olyasmit választani, amit lehet mondjuk mi magunknak nem vennénk meg annyiért amennyibe kerül. Pl. robotgép (vagy tök mindegy mi). Van 30 ezerért, de nekem a 60 ezres tetszik, csak sóher vagyok megvenni, mert biztos tudja a 30 ezres is azt amire nekem kell, így húzom, halasztom. Ha kapunk ketten mondjuk 20 ezer forintot (most mondtam valamit), akkor elmegyünk és megvesszük a drágább robotgépet, ami tetszett. Most is van legalább három dolog, amit szeretnénk, de még keressük a megfelelő ár-érték arányt.