Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mennyire volt tudatos az összeköltozésetek?
Mennyire vettétek át részletesen azt h ki mit tervez, mennyit és hogy gondol félretenni mit gondol h ő fizetne stb.
Mi is beszéltünk h spórolunk és a legtöbbet tesszük el. De ebben megállapodtunk de nem tettük be dobozba..és nem is beszéltünk róla h mennyit sikerült eltenni. De külön kasszán vagyunk..
Vagy nagyon sokmindent kapunk anyuméktól ( szinte mindig főz nekünk is mert ráér), kapunk sokmindent otthonra kérés nélkül.
Olyan helyen dolgozok h a higiénés és tisztító szereket nagyker áron tudom megvenni.
A lakásra ami szüleimé csak egy 5-6 ezer ftos számlánk van, a többit segítségként fizetik.
Akkor ti nem is éltek önállóan 🤣
Pofam leszakadna, ha a lakás, amiben lakok az övek lenne ÉS még ok is fizetik és felnőtt no létemre főznek is rám🤣
Akárhogy is mondtuk h ne csináljak, köszönjük de ne, nem értették.
A lakásra is mondtuk h mi fizetjük a számlát, mivel hozzájuk megy a csekk nem mondják meg h mi mennyi.
Ők azt vallják h amíg nekik van nekünk is, majd ha nem lesz nekik, nekünk lesz és akkor mi segítünk ( mármint a saját gyerekei)
Ezen a párod fog jót szakítani ha szétmentek. Ingyen él x ideig és majd viszi a spórolt pénzét.
A szüleid bármennyire is segítségnek szánják mindezt, valójában hosszútávon vissza fog ütni. Ha megszűnik ez a fajta segítség ott fogsz állni mint egy gyerek.
A helyükben hagynálak élni önállóan mind kaja mind rezsi téren és ha már annyi pénzük van azt gyüjteni lehetne neked.
Az a baj, hogy együtt éltek, de pont az nem derül ki, aminek ki kellene... Hogyan tudtok együtt dolgozni a közös célokért úgy, hogy közben fenntartjátok magatokat. Nem kell rezsit fizetnetek, sokszor kaját vennetek, gondoskodnotok főtt kajáról sem. A felnőtt lét alapjait megkapjátok mástól, így sosem fog kiderülni, hogy tudtok-e normálisan együtt működni.
Mivel albiban költöztünk össze, egyértelmű volt, hogy meg kell beszélnünk hogyan osztjuk a költségeket. Kb. fél évvel később jött az, hogy már egymás megtakarításairól is beszélgetni kezdtünk.
Teljesen.
Aztán 1 év múlva ugyanígy szakítottunk, azaz tudatosan.
Egyáltalán. Egyáltalán semmi nem volt tudatos a kapcsolatunkban. És mégis működik. Megbeszélés nélkül vagyunk mindenben egy hullámhosszon.
De nagyon igaza van az első néhány válaszolónak.
Ez nem egy közös felnőtt élet egy kapcsolatban amit ti csináltok. Meg ezek után nem hogy a szüleidet nem tudjátok majd támogatni ha oda kerül a sor, de örüljetek ha ti magatok meg tudtok élni, folytatni tudjátok a közös, akkor már valóban felnőtt közös életeteket. Mikor már ott vannak a mindennapi apró-cseprő problémák. Amiket most nem éreztek emiatt a szülői gondoskodás miatt.
Semmi.
De, annyi, hogy örülne, ha összeköltöznénk (összesen majdnem egyév távkapcsolat után), mert hiányzom neki, és így semmi értelme együtt lenni, ha havonta látjuk egymást.
Összeszedtem egy bőröndnyi ruhát, az útlevelemet, pénzt, felmondtam azt a néhány alkalmi munkámat, és jöttem.
Egyébként titeket anyuék eltartanak, ami egy dolog. Ami baj, hogy igényetek sincsen az önálló életre, ahol nem 6000 Ft a havi rezsikiadás, és a kaját sem anyuka csomagolja.
De persze, nektek ez így tök jó, mert ingyen elvagytok más házában, más főztjén.
Két gyerek, semmi több.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!