Ezt a "hiányt" hogyan neveznéd és mennyire fontos egy kapcsolatban?

"Általában egy gyerekes nőben több a kötelességtudat. "

Ez abszolút igaz. Èn is azt tapasztalom, hogy a gyerektelen fiatalok sokkal "lustábbak" a családosokhoz kèpest. Más az èletvitelük, nem szoktak hozzá, hogy annyit tegyenek vegyenek, mert nincs rá motiváció.

Volt munkatársnőim is, 20onèves fiatalok, de hètfő reggel 8-kor sokkal kómásabb fejjel, fáradtabban èrkeztek, mint mondjuk èn (3 gyerekes), meg a másik 2 gyerekes anyuka. Az egyiknek kèrdeztem egy átlagos hètköznapját, hát ők csak elvannak, a barátja szokott főzni, vagy átmennek barátokhoz, vagy nèha ide-oda, aztán ennyi. Hètvègèn szokott takarítani.

De emlèkszem gyerekek előtt èn is ilyen voltam, inkább pihentem, ès megvallom a mostani èletemhez kèpest tènyleg szrt se csináltam. Ès abban ugyanúgy elfáradtam, mint most. :))))

A gyerekekkel jöttek a plusz teendők, az ember hozzászokik, idomul ehhez.

Mártírkodás.

Azért él, hogy ganézza a lakást, este tízkor még mosogat, és panaszkodik mindenkinek, hogy mennyi dolga van. A gyerekre meg jut egy délután hétvégén.

Anyám ilyen: soha, sehova nem lehet időben elindulni, mert ő még gyorsan lesüt egy fasírtot, mosogat, törölget, jajj már 11, akkor előbb ebédeljünk, utána mosogat, elpakol, kitakarít, jajj, már délután 4, most már minek elindulni. Egész gyerekkorom erről szólt, hogy nem ért rá, csak a hátát látom.

Te meg ezt valami idealizált nőiességnek látod. Gondolom, mert anyád ilyen, és elsősorban pótanyát keresel. Mos, főz, takarít, tutujgat, ciciztet, te meg közben nyomhatod a gyakorit.

Amúgy ha ilyen nőt akarsz, keress ilyet! Az sose jó taktika, hogy azért jössz össze valakivel, mert jobb nem jut, aztán terrorizálod évekig, hogy megfeleljen az ideálodnak.