Aki nem szereti a macskát vagy kutyát az nem való melléd jól gondolom?

Én kicsit megfordítom a kérdést, személy szerint nem élnék egy lakásban kutyával/macskával, legfeljebb olyan állattal, aminek van egy jól behatárolható helye, ahonnan csak akkor jön ki, ha kiengedem (hörcsög, hal, madárpók...) Ezt én tudom magamról, nincs bajom egyébként az állatokkal, de nem tudnék ilyen közel élni egyhez sem. Ennélfogva nem költöznék össze olyasvalakivel, aki kutyával/macskával él együtt, mert zavarna az állat, nem tetszene, hogy adott esetben nekem kell róla gondoskodni stb.

Én is mint a #21. Nincs kisállatom, nem is szeretnék. Az se igazán tetszik ha a barátaink magukkal hozzák a kutyájukat mikor vendégségbe jönnek, de hát mit tehetnék, nem tudják kire bízni, így elviselem. Nincs bajom az állatokkal, szomszéd kutyára is szívesen vigyázok pár órát, sétáltatom ha kell, de tartósan nem tudnék velük élni, túlságosan szeretem magam körül a rendet, tisztaságot. Így nálam olyan partner, akinek háziállata van, nem jöhetett szóba. Szerintem ez pont ugyanolyan mint a gyerek. Úgy értem, ebben nem lehet kompromisszumot kötni. Az állattartó féltől nem elvárható hogy összeköltözéskor mondjon le az állatáról, hiszen felelősséggel tartozik iránta, szereti, gondoskodik róla. Ugyanakkor a nem állattartó féltől sem elvárható hogy a másik fél kedvéért változtasson a hozzáállásán és kényszerűen elviselje az állatot a lakókörnyezetében.

"túlságosan szeretem magam körül a rendet, tisztaságot. " Háziállattal is meg lehet oldani a rendet és a tisztaságot, ezt csak úgy offként mondom. Kicsit lekezelőnek érzem. Nem egyszer hallottam már ilyen kijelentést (nem lesz állatom, mert szeretem a rendet, tisztaságot, kb. feltételezve, hogy akinek van az koszos lehet), főleg olyan emberek szájából, akiknél csak látszat tisztaság volt, de a kb. 1000 éves mosogatószivacs nem zavarta. Én például nem engedem ágyba a kutyát, sem kanapéra, naponta porszívózok és minden egyes kutyasimogatás után kezet mosok, mert mániás vagyok. És soha nem vinném vendégségbe olyan helyre, ahol a házigazdát zavarhatja.

Komolyan ebbe a kifejezésbe kellett belekötni? Én nem kötöttem bele senkibe, nem néztem le senkit, csak leírtam a véleményem. Igen, sajnos az én tapasztalatom eddig az volt, hogy ahova elmentem és állat volt, nem volt tisztaság. Vagyis de, ahogy írod, látszat tisztaság volt és ahogy beléptem az ajtón, megcsapott a kutyaszag, mert noha a kutya tiszta volt, a fekhelye és a játszószőnyege nem volt kell őrendszerességgel tisztítva, legalábbis ezt mondta egy másik kutyás ismerősöm mikor megemlítettem ezt a dolgot és rákérdeztem, mikor lehet. Örülök ha van kivétel nyilván, de én a saját tapasztalatomból indultam ki. A látszat tisztaságról meg annyit hogy én kutya nélkül is naponta porszívózok, 2 naponta felmosok, a mosogatószivacsot pedig 3 hetente kicserélem.

#14 köszi:) hááát, főnöknek nevezni őket túlzás, elég beszari mindkét srácom :D mondjuk nem volt honnan "tanulniuk" mert egy kertbe bedobva találták őket pár hetesen, szóval anyuka és tesók nélkül nőttek fel, csak egymásnak voltak világ életükben. de engem sosem zavart, hogy felmennek ide-oda, meg hogy velem alszanak, sőt, néha mikor a nappaliba alszanak mérgesen átmegyek a hálóból és behozom őket, hogy márpedig nincs külön alvás. :D de én elfogadtam, hogy már már kattosan viselkedek velük, nekem így jó, másra sosem fogom ráerőltetni úgyse

Allergiás vagyok mindkettőre, párom lakótársának van macskája, így csak egyszer voltam nála, másnap délig rosszul voltam. Úgyhogy sajnos nálam nem jöhet szóba az állattartás. Ettől függetlenül én szeretem a kutyákat és a macskákat is, de csak távolról :D