Milyen volt összeköltözni a pároddal? Milyen együtt élni vele? Miket szoktatok közösen csinálni?

#10 Mi 3,5 éve élünk együtt a "habos-babos ködben" és a mai napig felkelek 4:45-kor, hogy levigyem autóval az állomásra és ne kelljen 1 órával korábban kelnie. Főleg, hogy én ráérnék 6:30-kor kelni, hogy beérjek a munkába. Úgy látszik tényleg különösen jó a kapcsolatom, ha ezen ennyi ember fennakad.

#1 voltam.

Félre ne érts, nem azt akartam mondani, hogy "most még naiv vagy, de majd elmúlik". Azért írtam, amit írtam, mert olyannak tűnhettél kívülről, aki hencegésből elbüszkélkedik az ő tökéletes párkapcsolatával egy olyan oldalon, ahol mindenki azt mond amit akar. Én védelmedben mindössze annyit akartam mondani, hogy ez nem vetítés, és a ti párkapcsolatotoknak is ugyanúgy megvannak a maga kihívásai, csak éppen tényleg lehet ennyire örülni az együttélésnek.

Én 11 éve élek egy fedél alatt a nejemmel, azóta már négyesben. Ennek ellenére én a covid szülte homeoffice-t annyira élvezem, mint még semmit, mert ennyit rég tudtunk beszélgetni, mint most. Nem egyszer volt olyan, hogy letettük a gyerekeket az óviban, utána elhúztunk biciklivel egy minikirándulásra ketten, majd letusoltunk és beértünk munkakezdésre a dolgozószobába. Ez éppúgy igaz, mint az, ahogy időnként egymás agyára is megyünk.

#12 Úgy látszik félreértettük egymást. :)

Nem hencegni akartam, elnézést, ha valakinek annak hatott.

Próbáltam a kérdésre koncentrálni. Nálunk is vannak nézeteltérések, mosolyszünetek, a mi kapcsolatunk sem csak folyton fényes. De szerintem ehhez nincs sok köze az összeköltözésnek.

Azt viszont továbbra is állítom, hogy az összeköltözéssel mindkettőnknek csak jobb lett az élete és semmilyen negatív hatást nem tapasztaltam. A kérdés erről szólt, ezért próbáltam csak erre fókuszálni.

1000 km-ről indultunk, szóval nagyon jó. :)

Vannak súrlódások, de melyik kapcsolat idilli? Egyik sem, viszont a problémáinkat megbeszéljük.

2 éve szinte 0-24 együtt vagyunk (home office), ami, őszinte leszek rhadtul megterhelő, mert hiába van külön szobánk, óhatatlan hogy zavarjuk egymást pl meetingnél, emellett nincs olyan, hogy egyedül vagyunk, mert oké, énidő van, napi 2-3 óra de pl munka után sosincs csend, ami mondjuk engem piszkosul zavar.

Miket csinálunk. Filmezünk, jóidőben szinte minden hétvégén túrázunk, ilyenkor hidegben főleg kockulunk (ő gamer, én írok), sörözni járunk. Mikor olyanunk van, elmegyünk este vacsorázni, mert az is kimozdulás (ne 7*-os étteremre gondoljatok, pl egy burger, vagy ilyesmi)...

Ez így nekünk megfelel, én is, ő is szeretünk elvonulni magunkban, így meg is őrülnénk, ha 0-24 együtt.

Szia.

Mi már 12. éve vagyunk együtt.:)

1 éves kapcsolatban költöztünk össze, amit már nagyon nagyon vártunk. Épp akkoriban végeztünk a sulival és kezdtünk el dolgozni, plusz elkezdtük szervezni az esküvőnket is, amit 6 hónap együttélés utánra terveztünk. Szóval sok új dolog történt egyszerre akkoriban, főleg mivel mindkettőnknek első és egyetlen összeköltözése.

A munkánkon kívül szinte mindig együtt vagyunk a mai napig is, sorozatot nézünk neten, olvasunk, kártyázunk, társasozunk, olvasunk együtt sportolunk, és amúgy fürödni is együtt szoktunk:). közös 'elmenős" programot inkább csak péntekre vagy szombatra szervezünk, mert másnap nem kell korán kelni:)

Azóta közösen örökbefogadtunk egy kiskutyát is akit mindketten imádunk:) sokat szoktuk együtt sétáltatni, játszani vele, nevelgetni:)

Én szeretek egyedül lenni, ennek ellenére nekem hamar természetessé vált, hogy minden időnket együtt töltjük. Persze vártunk kb. egy évet az összeköltözéssel, de előtte sem volt probléma az én idővel vagy a napirendünk megszervezésével. Néha találkozunk a munkahelyünkön is, utána együtt megyünk haza, eszünk, takarítunk, fürdünk és még együtt is játszunk (GW2). Minden jót elfelezünk és támogatjuk egymást a nehéz időszakokban.

Egy éve van egy kis cicánk is, amit közösen nevelünk. Olyan, mint egy gyerek.

Mindezek mellett minden nap azt várom a legjobban, hogy munka után újra találkozzunk.

Igen, ez a fajta kapcsolat ritka, de nekem ő a lelki társam, a végzetem.

Természetesen vannak problémáink is, de ezek többsége az élet nehézségeiből fakad. Mindent meg tudunk beszélni, kompromisszumot kötünk, ha különbözik a véleményünk, aztán együtt túllendülünk rajta.

Ha szerinted ő az igazi, nem kell félned az együtt éléstől.