Milyen módon (illetve kommunikációs technikával) lehet "rábírni" egy olyan embert aki nem hajlandó, a kommunikációra?

Olvasd el az erőszakmentes kommunikáció című könyvet.

Nagyon rövid és nagyon sok hosszasan kifejtett példa van benne.

Úgy, hogy kedves és kezdeményező vagy, illetve felteszed a konkrét kérdést, amiről beszélni akarsz a másikkal.

Nem ismerek olyan embert, aki ne válaszolna egy normálisan feltett kérdésre, ami a másik számára fontos. De tisztában vagyok azzal, hogy ez a kérdés valószínűleg okkal van ebben a kategóriában és arról szól, hogy egy idióta nyomulni akar, de nem tud, mert olyan mértékben szarnak rá.

Ha egy munkatársaddal akarsz beszélni, akkor nem hiszem, hogy zokon veszi, ha köszönsz neki, mikor pl kimész a konyhába és ő is ott van és semlegesen megkérdezed, hogy hogysmint vagy hasonló. De ha válaszokat akarsz, akkor azt is nyugodtan felteheted így, hogy szia, ne haragudj, lenne esetleg rám 5 perced? Szeretném a segítségedet kérni x dologgal kapcsolatban.

Én is nagyon szívesen segítek egy ilyen helyzetben és a hogysmint kérdésre is kedvesen reagálok. Ha van kedvem beszélgetni, kérdezek is valamit, ha nem, akkor csak mosolyogva egy szóban elintézem.

De mikor valaki odajön folyatni a nyálát, azt én is legszívesebben felrúgnám. Egy kapcsolathoz két ember kell, ha a sokadik, egyre tolakodóbb kérdésedre is semleges, rövid választ adok, nem az én hibám, ha neked nem esik le, hogy kellemetlen számomra a helyzet. A segítségkérés és a tisztelet joga megillet, de azt nem várhatod el, hogy barátkozzon/ismerkedjen/türelmesen csacsogjon veled valaki a semmiről, ha kettőtök közül csak neked célod ez. Úgyhogy tényleg, kérlek ne háborgass embereket fölöslegesen, akik csak élni akarnak és kénytelenek megtűrni a szűk környezetükben.