Hölgyek, volt már olyan veletek, hogy a pasitok kikészített, és elgondolkoztatok a megcsaláson?

Akkor véget kell vetni a kapcsolatnak és nem félre d..gni.

Szakításon gondolkodtam, de nem lett belőle semmi.

Érdekes felvetés, de nem. Volt, hogy exem az őrületbe kergetett, durva vitáink voltak, szex sem volt, de nálam ez inkább azt eredményezte, hogy minél előbb váljak meg tőle, hisz a megoldásra egyikünk sem hajlott már, értelmetlen kapcsolat volt.

Azért nem meg csalás, mert az nem oldotta volna meg a problémámat, nem a szex hiány volt a bajom, hanem hogy egy olyan ember az életem része, aki megkeseríti azt. Ha megcsalom, maximum lett volna egy jó estém, de a nappaljaim, és éjszakáim ugyanolyan szörnyűek maradtak volna.

Én szakítottam vele és utána kerestem mást búfelejtésnek. Így nem kellett exemet nappal elviselni, és lelkiismeret furdallás nélkül lehettem mással.

Nem (bár férfi vagyok). És mélységesen lenézek mindenkit, aki a megcsalásban keresi a megoldást.

Hiányos a kommunikáció? Nem megcsalni kell, hanem többet kommunikálni, Ha ez nem megy, akkor meg kell tanulni előbb egyáltalán egymással kommunikálni, és utána többet csinálni.

Folyamatos a csesztetés? Nem megcsalni kell, hanem szépen megoldani azokat a problémákat, amik a hétköznapok során csesztetésben nyilvánulnak meg.

>Mi van ha a kommunikáció nem oldd meg semmit..?

A kommunikáció önmagában nem old meg semmit. A kommunikáció a problémamegoldás egyik >eszköze<. A kérdés az, hogy a kommunikáció milyen eredményre vezet, milyen változtatásokat hoztok a problémáitok megoldásának érdekében.

Ráadásul nagyon könnyű rosszul kommunikálni. Ez egy iteratív folyamat, magáról a kommunikációról is beszélni kell, alakítani, fejleszteni, javítatni.