Nyitott házasságról mi a véleményetek?

Utolsó mentőöv, hátha nyílt szeretőtartással sikerül egymás mellett maradni.

A buktatója többnyire az, hogy a férfi akarja jobban, de a nő talál csak szexre könnyebben partnert. Aztán egyikük szerelmes lesz és beadja a válást.

Idiótaság, és a házasság intézményének meggyalázása.

Aki ennyire nem bír magával az phasznak házasodik mégis?!

Nem az én világom, de miért ne?

Ha mind a két félnek megfelel ez akkor kinek mi köze hozzá?

N29

Miért ne működhetne, ha mindkét fél beleegyezik mindenféle nyomás nélkül?

Ha az egyik vacillál, belekényszerítik, akkor nem oké.

Én abszolút támogatom és őszintén csak így tudnék már egy házasságot elképzelni.

Egy házasság számomra egy nagyon hosszútávú és szoros több lábon álló szövetség. Szövetség lelkileg, szövetség egzisztenciálisan, szövetség egymás támogatására, szövetség egy közösen megélt jövőre. Elkötelezzük magunkat 20-30 éves távlatban egymás mellett és megvalósítunk együtt egy nagy közös tervet.

Ehhez képest kicsinyes és jelentéktelen dolog, ha alkalomadtán lefekszik mással. Engem ez nem érdekel különösebben amíg a szövetségünkre ez nincs hatással.

És úgy gondolom, hogy minél szabadabbnak érzi magát az ember, annál kevésbé lesz olyan érzése hogy szabadulni akar. Én legalábbis így élem meg.

A nyitott házasság titka az, hogy nem kell feladnod teljesen az életed, a kalandokat és az izgalmat a házasságért.

A legtöbb ember az aktív korszaka javát (30-50) vegetálásban tölti csak azért hogy megfelejen a társadalmi konvencióknak és a "társa" birtoklási vágyának.

Én nem akarom feladni az életem legjobb időszakát. Izgalmasan és kalandosan akarom leélni az egész életemet és egy olyan társat szeretnék, aki hasonlóan érez és partner ebben. Nem akarok megcsömörleni 10-15 év házasság után. Inkább éljünk izgalmasan, randizgassunk 40 évesen is, 3asozzunk, párcserézzünk, keveredjünk néha olyan helyzetekbe hogy csak nevessünk rajta. Utálok unatkozni. Házason kezdődjön el igazán az élet.