6 éve élek a férjemmel. Félek. Mit csináljak?

6 éve élek a férjemmel.

Nagyon boldog, kiegyensulyozott volt a kapcsolatunk.

Nagyon jó volt minden.

Elterveztük hogy lehet egy baba.

Megszületett a kisfiam. 2019- be szúletett meg. Nagyon szép egészséges kisfiú született, mára 2 éves múlt.

Mostanában romlott meg a férjemmel a kapcsolatunk.

Sokat volt távol, mióta a kicsi megszületett azóta minden héten egyszer volt itthon. És egy kicsit nehéz volt mindent itthon egyedül megcsinálnom.

Persze olyan munkahelye volt ahol hetelt sajnos.

De már munkahelyet váltott, most már minden este itthon van, ami meg nekem is szokatlan és a kisfiamnak is.

Nagyon sokat veszekedtünk mióta haza járos, de mikor hetelt akkor is. Minden kicsi apróságon felhúzta magát.

Úgy jött haza a melóbol hogy a munkát haza hozta.

Probáltam helytállni, és biztattam magam hogy hallgasd meg, és segíts neki a problémába.

De ez már nem ment.

Nagyon sokat veszekedtünk a munkája miatt, amihez nekem semmi közöm nem volt.

És már annyira belemerült a munkatémába hogy elfelejtette hogy én és a fiam a világon vagyunk.!.

Igen nehéz volt ezt kezelnem.

Persze a kisfiamnak is aki azt sem tudta hogy most anya és apa miért vitázik.

Kiakartam egyértelmüen hagyni ebből, de nagyon nehezen tudtam magam túltenni a vitákon......

A LÉNYEG az hogy már ott tartunk hogy a szex is kimarad.

2 hétbe csak 1 szer van.

Ezt is probáltam a tudtára hozni, de belém állt.

Azt mondta: De jó hogy neked a baszáson kívül más dolgod nincs.

Én erre: ?????

Szóval mindenen felhuzza magát.

Öszinte leszek, hogy ezt már nem bírom.

Nagyon megváltozott, csak nem tudom mi váltotta ki ezt nála.

2 éve ez megy.

És nem tudom miért.

Nem mondd semmit.

Csak panaszkodik "hogy megint ilyen szar kamionnal kellett menní, és szét ráz az a büdös gebe."

Minden nap ezt hallgatom.

Ha telefonál is napközbe szívem szerint fel sem venném neki a telefont.

De nem tehetem meg, mert akkor már kapnám a kioktatásokat.

A fiunk nevelésébe is beleokoskodik, miközben ő távol van-volt. Én és a fiam azt szoktuk meg hogy csak kettesben vagyunk otthon.

Ha valamit meglát ami nem oda való, már egyből ordibál.

Ha a fiamnak én megengedtem aut hogy segítsen nekem a fürdőben takarítani, és ő ezt nem tudja akkor haza jön, és látja, akkor nekem órdít hogy te normalis vagy?.

Erre én? Miért?.

Aztán kimegy a fürdőből, be megy a szobájába és beül a gépe elé.

Mi már évek óta nem alszunk együtt.

És ő neki külön van egy szobája, olyan mint egy tinié, úgy van neki kialakítva.

Ha szóba jön az hogy alhatnánk együtt, akkor a gyereket hozza szóba, hogy a gyerek meg fog ébredni, akkor árkon bokron megyek hozzá? Vagy mit akarok?.

Mondtam neki hogy csak 1 Ajtó válasz el minket. Csak egy lépés és ott vagyok nála.

Erre vitázik velem, hogy akkor bújjak a valagába is 😢

Fáj ez az egész.

Terhességem alatt nem is mert hozzám nyúlni, sőt akkor sem aludt mellettem, mert állítolag félt hogy megüt.

De sose ütött meg.

Kb 4 éve nem alszik velem.

Ha akar szexelni, menjek be a szobájába, és ha vége az Aktusnak akkor menjek ki a naopaliba aludni.

Köszönöm hogy elolvastátok.

Senkinek nem tudom elmondani sajnos 😟

Férjem 37

Én 24