Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Együttélés » Kinek vannak hasonló érzései?...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Estel.19 kérdése:

Kinek vannak hasonló érzései? Hogy lehetne új színt vinni az egészbe?

Figyelt kérdés
Kívülről nézlek, szinte idegen vagy. Hová tűnt, mi egykor te és én voltunk? Tova szállt a szenvedély, a figyelem. Már nem veszel észre engem, csak ha szükséged van rám. Fáj, éget. Szeretném elfogadni, beletörődni, hogy ezzé lettünk, mi ketten. De folyton egy kérdés bukkan elő bennem. Biztos ezt akarom? Nincs mi meggyőzzön, így csak örlődöm. Te nem segítesz, és én sem neked. Eltűnt a támogatás, a vágy. Én még várom, hogy megjelenj. De minden nap egy álom törik össze. Bennem üvölt a hang! "Ne engedd, menekülj!" De maradok. Bár neked minden más többet jelent, mint én. De maradok. Nap, napot követt, s minden nap remény ittasan várlak, várom hogy más legyen. Hogy újra úgy nézz rám, mint a legelején. De te elsétálsz mellettem. Itt állok előtted, megtörve, meztelen. De már nem szólok. Belül üvöltök és sírok egyszerre, mint egy kis gyerek, kinek elvették a kedvenc játékát. Okolj nyugodtan. Ettől üresebbnek úgysem tudom magam érezni. Nem ítéllek el. Mindenkinek más a fontos. Nekem te voltál, te vagy.. De nem minden áron akarom, hogy te is legyél. Hol vagy, mikor gondolataim nem hagynak nyugodni? Hol vagy, mikor titkon azért sírok, ami lett belőlünk? Hol vagy, mikor semmi másra nem tudok figyelni, csak a nyomorúságra, amit érzek? Én tudom. Messze. Olyan messze, tán nem is érezlek. Kétségek közt hagysz, minden átkozott nap végén. Belekerültem egy olyan körforgásba, ami nem én vagyok. Felvettem érted, a családunkért egy olyan képet, ami nem tesz boldoggá. Aki bár lehetnék én, de nem érzem hogy értékelnék. Ketté szakadom. És nincs, ami feltöltsön. Kiürülve, összeesve, feleslegesnek érzem magam belülről. Elvárod, hogy adjak, hogy úgy legyen minden ahogy neked az jó. Te ismersz engem? Kérlek meséld el, engem mi tesz boldoggá. Már rám se nézel, és én csak hallgatok. A csend emészt fel körölöttünk mindent. Két fáradt lélek, üresen, talán megbánva, egymás mellett élve. Kapaszkodnék beléd, de már nem akarok. Egy kérdés zakatol a fejemben.. Mi lesz, ha maradok?

2021. júl. 4. 04:15
 1/5 anonim ***** válasza:
100%
Mi ez a pusztitó nyáltenger?
2021. júl. 4. 04:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 anonim ***** válasza:
100%
mi a sz**ar ez?? nem erre van szükség az biztos...
2021. júl. 4. 07:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 anonim ***** válasza:
100%
tipli
2021. júl. 4. 07:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 anonim ***** válasza:
100%
Jézusom, képtelen voltam elolvasni. A she.hu-n mennek hasonló szörnyűségek, mindig feldobja reklámnak a Facebook :D :D
2021. júl. 4. 08:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 Tanksapka21 válasza:

Ha nő vagy adj szabadságot a párodnak, de kérjél is. Ha korlátozni akarod, akkor adj neki sok szexet, akár váratlan helyen és időben is. Ne vitatkozz, ha neki az a pihenés, hogy a közeli barátjához megy vagy spicces lesz inkább gondolkodj azon, mit érsz el a vitákkal.(ott vagy, de már nem lát) Ha baráti társaságba megy azt ne korlátozd egy olyan tevékenység miatt, amit egyedül is megkell tudnod oldanod, inkább előre tervezett módon egy olyan időpontban kérd a segítségét, amikor nem a barátaival akár lenni. Sok szabadidőt spórolhatsz, ha a házimunkát és a gyereket is rábízod cserébe.Szakadj le a szappanoperákról és inkább add meg azt ami egy férfit motivál: szex és baráti összejövetelek! Járj fodrászhoz, barátnőhöz csípd ki magad, ha kell erősítse és diétázz vagy egyéb, de szervezd meg és ne ülj otthon a komfortzónában.

Azt hiszem a család az, ami összeköt titeket. Az én szemszögéből nézve úgy tűnik, hogy egy ilyen helyzetben a nő elveszíti a kontrolt és már csak az ösztönei irányítják. Nem tudom hány gyereked van, de sok nőt láttam már, aki három gyerekkel is megtud bírkózni és jut ideje mindenre.

Az élettársam komfortzónában él,megcsinálja a kötelező feladatait és szomorkodik, mintha láncra lenne verve. A gyerek úgy tanul, ha zajlik körülötte az élet, így nem lenne szükséges vele otthon ülni. A szervezés is egy lehetőség lenne, hogy kikapcsolódjon a barátnőivel, de inkább csak panaszkodik. Helyette otthon puffog és sajnálja magát. Nyilván én sem vagyok boldog, mert hiába dolgozom a házon munka után, ő nem értékeli. Azt szeretné, hogy ott üljek mellettük és a fakockával játsszak. Próbál összenyomni engem is még ha ez nem is tudatos. A viselkedésével kivívja, hogy ne tudjak ránézni, mert nem szeretem a feszültséget. Nem vitatkozom inkább ráhagyom, hátha holnap jobb kedve lesz. Nem tehetek meg sokmindent a lelkiismeretességem miatt, pedig nyilvánvaló, hogy nem működik, csak nincs aki kimondja. Nálam az érzések halványodtak, mert nem figyel oda magára, már nem akar szexi lenni, az együttlétek is lekorlátozódtak, ahogyan engem is korlátozni akar.

2021. júl. 4. 12:30
Hasznos számodra ez a válasz?

További kérdések:





Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!