Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit tennétek a helyemben? Hogy esne ez nektek?
Párom nem szeretné, hogy tovább tanuljak, munka mellett, és azt sem szeretné hogy kiköltözzünk ideiglenesen (vagy végleg) külföldre. Nekem nincs diplomám, szakmákat tanultam (és most is tanulok). Rajtam kívülálló okok miatt(is), nem diplomáztam le. Viszont van diákhitelem, és úgy érzem még is csak jól jönne a papír, ne a semmire fizessek ki milliókat.
A Páromnak van mester diplomája, nagyon ritka, és jól keresett szakember az ő területén. Jelenleg a Doktorit csinálja. Többször kértem segítséget tőle, újra kéne érettségiznem. Matematikából, ő ebben tudna segíteni, de valahogy nem nagyon érzem hogy mellettem állna. (Matekon kívül minden mást egyedül tanulok)
Azonban minden ami fontos neki, abban én maximálisan támogatom. Még akár olyan dolgokban is, ami tőlem áldozatot követel. Terveink között szerepelt a külföldi munkavállalás is (Elmentem volna vele a világ végére is, ha neki mennie kellene dolgozni egy másik országba). De ő már nem szeretne menni sehova, és ahogy telik az idő már fel sem merül ez a kérdés, pedig én szerettem volna. Most kapott állást, itt "biztos" helye van. Relatív jó fizetéssel.
Azonban máshol 3x-4x többet kereshetne, és én is. Szívesen hozok áldozatokat a kapcsolatunkért, nincs ezzel gond. Csak most már olyan szinten, nem számít hogy én mit akarok, hogy az már elkeserít. Amióta együtt vagyunk gyakorlatilag neki megoldódnak a problémái (anyagiak, lakhatás). Viszont ha szakít velem, nekem megmaradnak a problémáim, kereshetek lakást. Most költözünk el Budapestről,ebben sem volt nagyon beleszólásom.
Neki nem kell bejárnia dolgoznia. Nekem viszont ingáznom kell majd valamelyik nagyvárosba. Sajnos az sem segít, a helyzeten, hogy jelenleg nem dolgozom (Covid miatt). Ez nem azt jelenti hogy ő tart el, mert a megtakarításomból fizettem a kiadásokat.
Azonban semmi sem tart örökké, szeretném minél hamarabb pótolni az elköltött pénzt. (Nem arra volt félrerakva, hogy feléljük)
Ezért is tartom jó ötletnek, a külföldi munkavállalást. Lenne is lehetőségem rá, kb 10 hónapot kellene kint eltöltenem (nagyon spórolósan), hogy fel töltsem a tartalékaimat és nyugodt szívvel haza tudjak jönni. Ő nem jönne velem(pedig szeretném), viszont nem is akarja, hogy elmenjek. Ha ilyen ötletem támad, akkor gúnyos megjegyzéseket tesz, becsmérel.
Érezteti velem, hogy ha én ezt megteszem akkor vége a kapcsolatunknak. Kicsit olyan érzésem van mintha szándékosan hátráltatna, mind a tanulásban, mind a külföldi munkavállalásban. Tudom hogy sehol nem egyszerű az élet, sőt nagyon nehéz egy idegen országban, korábban is dolgoztam kint.
Csak egy példa:Többször kértem itthon beszélgessünk angolul, szeretném gyakorolni a nyelvet, hogy ne kopjon el. (persze magamtól is tanulok) De ezt sem nagyon erölteti...
Arra fogja, hogy ő nem beszél angolul. Ami nem igaz.
Túl vagyok jócskán 3x-en, és véleményem szerint annak van jövője aki képzett, nyelveket beszél, és hajlandó elköltözni egy másik országba ha szükséges, a céljai elérése érdekében.
Tele vagyunk megoldatlan problémákkal, ő gyereket akar, de mintha nem is ugyanabban a kapcsolatban lennénk, elhidegültünk egymástól, pedig szeretem.
Nem mondhatom el a problémáimat, a félelmeimet, mert akkor veszekedés lesz, vagy leüvölti a fejem. Szerinte minden rendben van, jól kéne hogy érezzem magam, más hogy örülne ha lenne félre tett pénze stb. Vergődök a kialakult helyzet miatt,(szorongok) óriási a bizonytalanság Magyarországon a jövőt illetően.
Mennétek? Maradnátok? Együtt vagy Külön?
Vélemény?
A helyedben rákeresnék az abuzív kapcsolat/stockholm szindróma szavakra.Felőlem megvárhatod az első pofont(lesz több is,nyugi),de nem éri meg.(Tudom,a te "párod" nem olyan,persze.)
Válaszolva a kérdésedre,mennék.Egyedül.Minél hamarabb.
Üdv: 38F
Nekem azon akadt fenn a szemem, hogy "leüvölti a fejem". Senkinek nem engedem meg, hogy ilyen hangnemben beszéljen velem, nemhogy a páromnak. Számomra ez azt jelenti, hogy egyáltalán nem tisztel téged.
Én a helyedben kimennék külföldre, egyedül, és ott is maradnék. (Én kijöttem 18 éve, köszönöm jól vagyok.) Aki téged szeret, az a javadat akarja. Te legyél az első magadnak, ne ő.
Én meg azon akadtam fenn, hogy gúnyos megjegyzéseket tesz, becsmérel.
Akit szeret az ember, azon nem gúnyolódik, nem becsmérli.
Szóval szerintem nem szeret téged a párod.
AZ is durva, hogy ő otthonról dolgozik, de az ő döntése, hogy elköltöztök, és neked emiatt ingáznod kell. Szerintem sok nő itt bemondta volna az unalmast.
Hiába szereted, ez kapcsolat nem tart semmerre. Mégcsak lélekben sem támogat, aminek alapvetönek kellenne lennie.
És azért mondja, hogy más nő összeteheti a kezét egy ilyen pasasért, mert ilyen passzív-agresszív módon akar manipulálni, hogy maradj a helyeden.
Egy normális kapcsolatban nemcsak kitalálja az egyik, hogy költözzünk el, hanem az egy közös döntés. Ebbe a kapcsolatba egyáltalán van bármi ahol a számít a véleményed, érzésed? Vagy csak statiszta vagy az ő életébe? És addig ki fogja élni a te életed?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!