Teljesen megváltozott a barátom életvitele. Röviden otthonülős lett. Részletek lenn. Szerintetek ez mennyire problémás?

2 éve lett egy új hobbija. Olyan volt, mint egy 2. munkahely, egy másodállás, hisz pénzt is keres vele. De rengeteg időt elvisz. 1 éve átment részmunkaidőre a munkahelyén, hogy mindig tudja csinálni a hobbit, ugyanis a délutános műszakok napján szinte egyáltalán nem tudta csinálni. Semmi ideje nem volt a munka + hobbi mellett ekkor. Olyan volt, mintha két műszakban dolgozna. Most meg felmondott a munkahelyén, hogy csak a hobbinak élhessen. Most már úgy keres vele, hogy nem szorul rá a rendes munkahelyének a bevételére.

De ez azt jelenti, hogy folyton itthon van. Szerintem az embernek kell a társaság. Nincs baráti köre, akivel összejárna, csak a nővére van, a szülei, meg én. Nem azt mondom, hogy 1 barátja sincs, de azokkal évi max 2X találkozik, meg heti 1X chatel, hisz nem a szomszédban laknak. Szerintem ez tök szar. Nem megy így el itthonról, csak akkor, ha velem van program. Mi lesz, ha gyerekünk lesz pár év múlva? Majd én megyek dolgozni, és ő lesz itthon a gyerekkel? Annyi előnye van a dolognak, hogy így egészségügyi okokból legalább eljár futni heti 1X, meg edz itthon is heti 1X, és egész jó lett a teste, előtte nagyon izomtalan volt.