Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ha vele vagyok nem vagyok boldogabb mint nélküle?
Mostanában sokat “zaklatott” hogy ne dohányozzak a lakásba ami nekem nehezemre esik hiszen a családom is ezt tette, megszoktam, úgy érzem nem tudok megváltozni, nagyon szeretem őt viszont emiatt úgy érzem nem menne, igazából jó látni őt de valahogy nem érzem, hogy boldogtalan lennék, ha nincs ott... pedig egy tökéletes nő, gyönyörű, megértő, persze néha hisztis de az is csak minimális, nem tudom mi legyen..!? Veletek volt ilyen?
Lehet, hogy éjjel nappal dolgozok azért érzem ezt?
F/34
Most komolyan olyan nagy dolog kimenni a teraszra/udvarra/akárhová rágyújtani? Ha ilyen minimális változásra nem vagy hajlandó, akkor tènyleg nem szereted elèggè.
Egyèbkènt meg igaza van, lakásban dohányozni undorító dolog. Mondom ezt szintèn dohanyoskènt. Szüleim is simán lakásban cigiztek, ès utáltam hogy a szobámon kívül mindenhol az a büdös cigifüst terjengett. Ès mèg egèszsègtelenebb is, mert passzívan is lèlegzed utána vissza. Nem beszèlve arról, hogy mindenre rárakódik, a szövetek, falak beszívják, bútorokat, mindenre rárakódik. Hiába szellőztetsz, utána azok árasztják vissza, ès általánosan büdös az egèsz ház. Emlèkszem takarítaskor súroltam le a bútorokról, fehèr ablakkeretről a rárakódott sárga nikotint. Undorító.
Attól, hogy ebben nőttèl fel, mèg nem kell ezt a hagyományt folytatod.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!