Érzetétek úgy, hogy egyedül boldogabbak lennétek mint az aktuális kapcsolatotokban?

Valójában nekem is a szabadság tetszik az egyedüllétben. Szeretek független lenni, azt tenni amit szeretek és amikor szeretném. Természetesen tudok alkalmazkodni másokhoz, de csak egy bizonyos szintig. Az zavar igazán amikor mindenről be kell számoljak valakinek, minden lépésem meg kell indokoljam...vagy ami a legrosszabb amikor el kell kérezzek.

A magány elillan egy idő után mert vannak barátaim. Inkább azokra "irígykedek" igazán akik megtalálták a lelki társukat. Akik nem csupán férj vagy feleség egy kapcsolatban hanem igazi barátok, hasonló érzésekkel, hobbikkal vagy akár véleménnyel. Ebben az esetben nem nehéz kapcsolatban lenni. A gond az, ha az egyik félnek túlságosan alkalmazkodnia kell a másikhoz.

Hát igen, ha nőként kiírod erre az oldalra, hogy egyedülálló vagy, rögtön elárasztanak privát üzenetekkel az ismerkedni vágyó férfiak. Én biztosíthatlak, hogy nem írok...nem szeretem a távkapcsolatokat. Még a rendes kapcsolatban sem vagyok jó :)).

Egy kapcsolatot csak bizonyos mértékig lehet "alakítani". Ha ezek után sem működik akkor valamelyik fél beletörődik és megalkuszik. Én megpróbáltam de nem érzem jól magam benne. Beszélgettünk erről és egyetértünk abban, hogy nem illünk össze. Ezen az ember könnyen túl teszi magát...párszor. Sajnos amikor már a sokadik kapcsolatnak ez a vége, az ember el kezdi keresni a hibát. Én magamban.

"Ha rossz a szemelyiseged akkor miert nem valtozatasz rajta?"

Ez olyan mintha egy alvás zavarral rendelkező embernek azt tanácsolnád, hogy próbálja lecsukni a szemét. Természetesen ez volt az első dolog amit csinált...sikertelenül.

Gondolkodtam a személyiségemen, de valójában nem rossz. Talán túl realista vagyok és ez megöli a romantikát. Tulajdonképpen nem is kell tökéletesnek lenni, csupán kell találni valakit aki elfogad vagy hasonlóan "tökéletlen". Akkor érzem magam nullának amikor olyan férfiakat látok akik bunkón, arrogánsan viselkednek, mégis komoly párkapcsolatban élnek. Valamit nagyon jól csinálnak :)).

#7-es, kiadtad magadból?

Nem tudom ismersz-e vagy milyen statisztikákból meríted ezeket az okosságokat, de nagyon leegyszerűsíted a dolgokat.

Ha az elvakult hühödet félreteszed akkor olvashatod, hogy nem arról van szó, hogy minden kapcsolatomnak úgy lesz vége, hogy a barátnőm dob, hanem azért mert igyekszek mindent megadni de mégsem vagyok boldog. Ha neked az elég, hogy egy lány veled van csak mert nyújtasz valami "pozitívat" akkor örülök neked. Nekem ennél egy kicsivel nagyobbak az elvárásaim. Én szeretnék boldog lenni.

A pesszimizmusról meg negatívumról szóló részt sajnos nem tudom hova tenni. Őrvendek, hogy elmondtad, de sajnos nem fűződik a témához. Mondjuk kicsit barátságosabb hangnemet elvártam volna, hisz nem vétettem ellened, de még csak a kérdésre sem volt kötelező válaszolni.