Igénytelen nő lennék emiatt?

Otthon belefér, mindenki ezt csinálja.

Szerintem ez nem igénytelenség. Nyilván van egy határ, de szerintem ezek olyan mértékű dolgok, amik abszolút beleférnek a normális kategóriába. Én azt gondolom, hogy az ember felnőttként már felismeri, hogy az élet nem mindig arról szól, hogy minden csudajó, frissek vagyunk, vidámak, energetikusak, szépek, illatosak stb., stb. Pláne, ha együtt is élsz valakivel... el kell fogadni, hogy otthon feltehetőleg nem fog csinosan felöltözni, nem fogja kifesteni magát, reggel kócosan és csipásan ébred melletted, nem csak frissen mosott hajjal és frissen szőrtelenített lábakkal látod stb. Ez ezzel jár. Én 21 vagyok és még tanulok, szóval lehet mondani, hogy "már ilyen fiatalon elhagytad magad, mi lesz később" stb., stb., de engem őszintén annyira nem érdekelnek ezek a dolgok, hogy nem vagyok hajlandó több időt és energiát rászánni. Nyilván nekem is fontos, hogy odafigyeljek a higiéniára és annak is örülök, ha pl. megdicsérik a ruhám vagy akármi. De már csak a gondolattól is rosszul vagyok, ha elkezdem számolgatni, hogy mennyi idő, fáradtság és macera az, hogy rendszeresen szőrtelenítek, hajat mosok, szemöldököt szedek, ápolom a bőröm, körmöt lakkozok meg mindenféle. Rengeteg. Nekem ezek közül sok (pl. a szőrtelenítés, mert nagyon érzékeny a bőröm és emiatt én nem is vagyok hajlandó gyakrabban leszedni, mert nem tesz jót neki) eleve nyűg és utálom. Megteszem, mert muszáj és én is így látom jónak. Ugyanakkor otthon szeretném magamat jól érezni, kényelmesen és nyugodtan egy kicsit. Nem akarok feszengeni, ha éppen nem mostam meg "időben" a hajamat, borostás vagy urambocsá szőrös a lábam, pizsamában vagyok vagy nem húzok melltartót, mert éppen az esik jól. Lehet, hogy valaki szemében ez már lustaság vagy igénytelenség, szerintem ezzel nincsen baj és nekem ez így jó. Sőt, nekünk jó, mert tulajdonképpen a párom is hasonló típus, ő is hasonlóképpen gondolkozik erről. Igazából engem ugyanúgy pont nem érdekel, hogy most kócos a haja vagy le van-e nőve a haja, mert nem ment el "időben" fodrászhoz vagy borostás, vagy milyen ruha van rajta. Én úgy szeretem ahogyan van. Ettől még nem kell azt vizionálni, hogy mi ketten csak fekszünk otthon a retekben, büdösen, izzadtan, zsíros hajjal stb. és a cikkben sem értem, hogy miért rögtön a pörköltszaftos póló meg a domestos-foltos nadrág merül fel példaként, de ezt a fajta "otthoni kényelmet" igenis megengedjük magunknak.

Keverd a levest, s közben fingj a pasid orra alá!

Álmomban, ha kijön, hát oké..., de egyébként lehet azt érezni, mint a fosást, és ki lehet menni időben! Esetleg a sunyit elengedni, ha a szag megoldható... Mondom ezt pasiként. A sok egymás orra alá fingás, kiveszi az intimitást a kapcsolatból!