Normális, hogy a jövőben a párom együtt akar élni az anyjával?

Imádom édesanyámat, és nagyon örülnék neki, ha a párom is olyan családból jönne, ahol jó a szülő-gyerek kapcsolat, de én a magam részéről azt az elvet vallom, hogy legalább 4-5 sarok legyen anyóséktól, az már egy egészséges távolság. Aki ezt nem érti meg, és azt veszi le belőle, hogy rühellem a szüleit, az számomra ijesztően egysíkúan gondolkodik. Javaslom, hogy próbáld vele megértetni, hogy mi a helyzet, ha nem megy, akkor hosszútávon jobban jársz, ha otthagyod, mert ha nem változik egyikőtök véleménye sem, ebből előbb-utóbb napi szintű konfliktusok lesznek akárhogy is döntötök.

25/F

Enis errol almodok, de nem haz hanem villa. Nem csak enyem hanem parom anyuka sot tesoimmal es csaladjukkal. Ugy kepzelem el mint valami Dallas familiaban. Lenne lovarda, kertesz, hatalmas kozos etkezo, ahol Garson szolgalja fel a sult pulykat.

Kar hogy nem a mult szazadban eltem. Ajh ;)

Mondjunk az is elég ha a szomszédban élnek... igy meg lenne az a nagy tered... amugy majd arra is legyél figyelmes hogy majd a te gyerekeid vagy azoknak a párja szinten nem akarja majd hogy együtt éljetek... oke csak azert ahogy egyre idősebb leszel akkor majd nezegethetsz hogy hu de rossz hogy nincs itt senkisem aki tudna neked segiteni!

Meg amugy ez igazából teljesen normális... külföldön még inkább! Mind Ázsiában mind itt Európában főleg nemetben Ausztriában horvátban Szlovéniában lengyelben meg stb helyeken (sőt meg francia es Spanyolországban is olaszról meg ne is beszéljünk mert ott meg inkabb!)

Ez teljesen normális mert sokan jol kijönnek a szüleikkel vagy inkabb rendes kapcsolat van köztük nem pedig szinte idegenek mert ahogy nézem te sem jössz ki a szukeiddel ezért sem érthetnéd ezt! Nem is fogod csak ha majd lesz gyereked...

Gondolom annak is megvan az oka hogy nem jöttök ki az anyóssal...

de ahogy írtam majd te is az fogod élni azt hogy majd öreg leszel és a gyerekeid külön életet fognak élni te meg mar sokkal nehezebben fogsz tudni megcsinalni mindent...

"ő csak elszomorodott hogy biztos nem szeretem a szüleit"

Hiába a párod, a szülei neked idegenek. Ezt soha nem értem, hogy mások miért nem értik meg. Ő kényelmesen megvan a szüleivel, pont úgy, ahogy te a te szüleiddel, de nekem az ő szülei nem azok, akik végigkövették az életét, hanem két kvázi idegen.

A párommal mindketten jóban vagyunk a szülőkkel, anyósokkal, apósokkal, de soha nem költöznénk velük össze.

Szerintem is kell ennyi magánszféra, nem kell a magánéletünket ilyen mértékben megosszuk velük, és ha már olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nem szorulunk rá, hogy velük lakjunk, akkor nem is fogunk.