Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Együttélés » Hogyan lehet összeszedni a...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Hogyan lehet összeszedni a pénzt az élethez?

Figyelt kérdés

Itt állok 27 évesen, egyetemet végeztem, a szakmámban elhelyezkedve az átlaghoz képest jól keresek. Van barátnőm, aki fiatalabb nálam, nincs szakmája, de dolgozik eladóként.

Fizetünk mindent, amit kell, lakhatás, számlák, étel, nem szórakozunk sokat, havonta 1-2 alkalom, akkor se kell durvát elképzelni. Ezek mellett félre tudunk tenni havi 100ezret. Körülnézve a piacon szívszorítóak az árak egy lakásra is. 20 év spórolással tudnánk egyáltalán egy apró garzon magunkénak tudni? Arról nem is beszélve, hogy olyan, mint autó, nem is álmodok róla, már az, hogy létezne a tulajdonomban, a maradék megtakarítást is elvinné.

Hogyan csinálják azok, akiknek 30 évesen már 3-4 szobás házuk, új autójuk van? Tehát már jómódban alapíthatnak családot, ami jogos is, mivel 30 év felett úgy mondják, már el van késve vele az ember.

Kissé el vagyok keseredve, úgy érzem nem adhatom meg a páromnak a normális életet, amit mindenhol látunk, házzal, gyerekekkel, időnként üdüléssel.

Mit csinálok rosszul? Ti hogyan álltatok talpra?



2020. márc. 30. 12:14
1 2 3 4
 11/37 anonim ***** válasza:
84%
Átérzem a problémádat. A környezetemben akiknek 30 körül saját lakása volt és biztonságos anyagi háttere, azoknál kivétel nélkül szülői segítséggel valósult meg mindez. Mivel a baráti, ismerősi körben mindenki egyetemet végzett, 30 éves koráig csak pár év munka volt a hátuk mögött. Ami még nagyon hátra tudja vetni az embert, az az albérletezés. Amellett félretenni, az művészet. Mi a férjemmel mindketten falusi gyerekek vagyunk, az ö környékén nincs felsőoktatás, az enyémen meg nem volt az, amit tanulni szerettem volna. Így egyetem elejétől koli, majd albizás. Nem volt családi segítség egyikünknek se (az ő szülei meghaltak, az enyémek szartak rám), így egyetem alatt eltartottuk magunkat, jól tanultunk, így ösztöndíjunk is volt. Ennek ellenére 8 közös év után lett saját lakásunk, amikor én 35 éves voltam, ő pedig 43. Pedig magasan képzett emberek vagyunk,akik hihetetlenül sokat dolgoztak. Olvastam egy cikket arról, hogy aki pl. Budapesten albérletben kezd a tanulmányai miatt, még segítséggel is minimum 10 év hátrányból indul a helyiekhez képest, akiknek nem kell pluszban költeni a lakhatásra, ellátásra. Ez szerintem tényleg így van. Kitartás!
2020. márc. 30. 13:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/37 anonim ***** válasza:
100%
Szülői segítség az önerőhöz, plusz hitel. Inkább fizetjük a hitelt mint albérletre menjen el az a sok pénz.
2020. márc. 30. 13:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/37 anonim ***** válasza:
100%
Hitel,sok szívás és meglesz nektek is...A harminc év baromság,szerintem 40-45 évesen ér egy ember az anyagi csúcsára általában,de van aki még később. Kitartás,bár én azt tanácsolnám,ha beszéltek nyelvet,kint gyorsabban meg tudjátok keresni a szükséges pénzt.
2020. márc. 30. 13:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/37 anonim ***** válasza:
93%
Szerinted az ősödék hogyan csinálták, kérdező? Elhiheted, nekik sem hullott az ölükbe. Én olyan albérletben kezdtem, amiben reggelre befagyott a víz a pohárba, ha este 10-kor már nem tudtam hátraverekedni magam a derékig érő hóban az olajos hordóig. Mégis meglett mindenünk, (nem egyik napról a másikra) és a csemetéink is rendre felnőttek.
2020. márc. 30. 13:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/37 anonim ***** válasza:
100%
32 vagyok es hitelbol lett hazunk es autonk.
2020. márc. 30. 13:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/37 A kérdező kommentje:

Köszönöm a sok tanácsot. Írok is, nehogy azt érezzétek, hogy nem jut el hozzám a tanácsaitok.

9-es, érdekes meglátás, hogy szakítsak csak azért, mert nem keres eleget a barátnőm. Kicsit mellette szólnék, mindketten tanultunk, mikor megismerkedtünk, idő közben a szülei válása miatt neki se lakhatása, se anyagi segítsége nincs, hogy tovább tanulhasson. Dolgozik, hogy ne érezze tehernek magát. De értékelem az őszinteséged, valóban nem "taktikus" döntés mellette maradni, de még kitartunk.

Úgy tűnik a hitel az egyetlen önerős megoldás. Csak nagyon félek "tartozni", a nevelésemből következik, bár szüleim is hitellel kezdték a lakást, de azon kívül mindenre kuporgattak, mielőtt megvették, ne kelljen hitelezni. Illetve rengeteg ismerősöm a hiteleiken csúszik el és élnek egyik napról a másikra emiatt.

A külföldre költözés is nehéz számomra, jó kapcsolatot ápolok a szüleimmel és minden barátom és ismerettségem, meg a stabil munkám is itt van. Nem szívesen dobom el és kezdek új életet egy idegen környezetben.

Irigykedve tekintek azokra a fiatalokra, akik 18. születésnapra autót, meg lakást kapnak, de valahogy a szüleik is elérték azt, hogy ezt megadhassák a gyerekeiknek.

2020. márc. 30. 13:56
 17/37 anonim ***** válasza:
100%
Hogyan lehet összeszedni társat az élethez? Ha válaszolsz erre úgy, hogy az rajtam segít, válaszolok neked én is úgy, hogy az rajtad segít...
2020. márc. 30. 14:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/37 anonim ***** válasza:
100%

Örülök, h kitartasz mellette, viszont hosszútávon neki is kellene valami normális szakma...

A hitelt is úgy kapod (feltéve, ha egyáltalán mégkapod...), h nézik a jövedelmet, na most minnel nagyobb ez a jövedelem annál jobb lehetőségeket lenne.

Meg ott van az önerő, azt össze kell gyűjteni.

Mindenképpen a bejövő pénz novelese a cél.

Viszont az eladóiberrel nem lesz egyszerű.

De persze ti tudjátok, sok sikert kívánok nektek!

2020. márc. 30. 14:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/37 anonim ***** válasza:
71%

"27 évesen, egyetemet végeztem, a szakmámban elhelyezkedve az átlaghoz képest jól keresek."


Autó: [link]


Lakás: [link]


Ha diplomával nem jön össze ennyi, akkor nyomj le egy jó OKJ-t, pl.: villanyszerelő vagy hegesztő, és irány külföld!

2020. márc. 30. 14:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/37 anonim ***** válasza:
100%
Szülői segítséggel meg szerencsével. Anyuéknak stabil, egész jó munkahelyük volt mindig, egész jó fizetéssel. Spóroltak is, ahogy tudtak, nem költöttek baromságokra. Vettek hitelre egy lakást, de pont volt valami okosság, hogy ha kifizetik a maradékot egyben x idő után, akkor a kamatot nem kell. Családtagoktól kértek kölcsön, aztán idővdl visszafizették, és ugye megúszták a kamatot. Emellett mindenféle megtakarítási volt, pl. lakáskassza. Mire tesóm egyetemista lett (4 évvel idősebb nálam), vettek egy pici, 36 nm-es tetőtéri lakást, mikor még nem voltak az egekben az árak. Mikor egyetemre mentem, odaköltöztem én is. Tesómnak végzés után egész jó fizetése lett, anyuék segítségével (szintén lakáskasszával) vett egy lakást. Mázlija volt, eléggé áron alul adták, pláne a mostani (vagyis járvány előtti) szinthez képest. Így nekem maradt a pici, ahová hozhattam a párom. Így se nekem nem kell albérletet fizetni, se a páromnak. Mindkettőnknek egészen jó fizuja van, így pár év múlva szerintem összejön egy közepes méretű lakás ára, főleg, ha anyuék is beleadnak. Márpedig fognak, mert a szüleim ilyenek. Azt vallják, hogy ameddig csak tudnak, támogatnak.
2020. márc. 30. 14:56
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!