Miért baj az, hogy egy nő sokat sír?!

Nem kell mindig nevetni ez igaz, viszont ebből nem következik, hogy indokolatlanul sírni kell.

"Menstruációkor, vagy ha érzékeny a hangulat, be van borulva, vagy nem jön össze semmi, ilyenekkor."

Ezek közül egyik sem indok. Max talán az utolsó, attól függ milyen dologról van szó. Mondom ezt nőkènt, ès úgy, hogy èn sem vagyok valami "kemèny ember". Tudok sírni, ès sírtam is jónèhányszor. De ezt a "bőgök ha kell ha nem" dolgot a fèrfiak nem tudják hova tenni, ès igazából senki sem. Nem tudják, hogy most ők tették/mondtak valami rosszat, vagy ez rajtuk kívül álló, ès ez az állandó agyalás, meg vígasztalás kikèszíti őket. Meg ez lehúzó a másikra nèzve is. Lehet neki jó kedve lenne, aztán arra jön haza, hogy a párja megint bőg...persze ha "nyomós" èrv van rá, valami bak törtènt, vagy valami olyan dolog, akkor ok, na de ha ez állandósul, ráadásul "indokolatlanul" mint pl. menzesz, meg esős idő, meg egyèb baromság az már nagyon fárasztó.

Ès őszintèn szólva egyet èrtek azzal a vèlemènnyel, hogy ez nem igazán normális, ès labilis idegrendszerre utal. Mèg akkor is, ha találsz itt "sorstársakat". Attól mèg nem lesz ez normális dolog.

De miért kéne agyalni? Megkérdezi, hogy "miért sírsz?". És máris tudja, hogy nem miatta.

Nekem szokott olyan lenni, hogy tudom, hogy most érik egy stressz-sírás. Mondjuk havi egyszer. (Nálam ez totál független a menstruációtól.) Összejönnek a határidők, és én nem agresszívitással, ordibálással, bulival vagy piával vezetem le a feszültséget, hanem a zuhany alatt kisírom magam, és mintha új ember lennék. Ha emiatt nem lesz férjem, na amiatt pont nem fogok sírni. 😃