Hogy lehet a legtöbb embernek kapcsolata? Vannak az életben nyertesek meg vesztesek?

Mindenki azt akarja, hogy elfogadják úgy, ahogy van, de ő már nem akarja a másik legkisebb hibáját, másságát sem tolerálni.

Közben meg megdöglik a magánytól, de szerinte az még mindig jobb, mintha valaki mondjuk naponta felhajtva hagyná a wc ülőkéjét, vagy középen nyomja a fogkrémet....

Hát akkor valamit valamiért, csak jobb tudni, hogy nekünk kb. annyi, ha nem több hibánk van, mint a többi embernek.

Nem hiszek abban, hogy valaki tiniként vagy a huszas évei elején megtalálja az igazit. Ok, előfordulhat.

Általában ezekben a kapcsolatokban szoktak idővel féredugni. Ennek pedig leginkább az az oka, hogy nem tapasztalt mással is dolgokat és idővel ez feltör benne. Az egyik fél előbb-utóbb elcsábul.

Aztán míg mások szórakoznak, vágyaikat próbálják megélni, karriert építenek, utaznak...stb- ők addig a fitalaságukat egy ember mellett, esetleg ordító gyerekkel és szarospelenka cserével élték.

Majd 30-40 évesen válnak(többség gyerekkel a nyakában), lyukat/farkat cserélgetnek..stb.

Az evolúció szempontjából az a nyertes: aki a legjobb, legrátermetteb és legalkalmazkodóbb -ez szaporodik.

Szaporodik a cigó is 15 éves kora óta(35évesen már nagyszülö). Szerinted azok nyertesnek minősülnek?

Vagy nyertes-e az, akinek ugyan családja van, de közben sóvárog más élete után, vagy mások után (esetleg félredug, otthon meg a fosbukon színleli a nagy love-ot)?

Vagy mégis az a nyertes, akinek voltak hosszabb kapcsolatai, vagy szexelt jópár emberrel mielőtt megtaláta az"igazit" (és esetleg családja lett)?