Mennyire fontos egy kapcsolatban, hogy azonos anyagi szinten legyen a két fél?

Akkor szálljon bele a lakberbe a kajaba stb-be!

Csak akkor fontos ha tartósan nem akar változtatni az egyik fel ezen de pl ha a no otthon van együtt éltek és viszi a háztartást neveli a gyereket főz mos bevásárol az a természetes

De ha meg igy fiatalok vagytok csak egybe költöztettek akkor dolgozzatok ha dolgozik akkor nem baj ha különbség van de ha pl nem szál bele semmibe akkor igen!

Barátnőm engem meg szok hívni vesz egy csomó ajándékot sz.arsagot... en tanulok meg... nincs nagy jövedelmem de rész munkában keresek egy keveset... a nagyját ra költőm! Nem is tudnám másra elqurni... teszek erte hogy jobb legyen azert tanulok!

Akkor lenne a probléma ha nem vennék neki semmit sem!

Nem is az egyforma anyagi szintet tartom fontosnak, inkább azt, hogy a közös életbe mindkét fél egyenlő energiát rakjon bele. Hogyha valaki nem tud anyagi szinten egyenlően beleadni akkor szerintem ezt illik házimunkával és a másik életének megkönnyítésével kiegyenlíteni.

Utazásoknál például hogyha te fizeted akkor csinálja ő a szervezést. A foglalásokat, útvonal meg programtervet stb.

Én sem tudnék olyan kapcsolatban élni ahol nem adok a közös életbe és programokba ugyan annyit mint a párom. Pénzügyileg sem tartom ezt korrektnek, én nem bírnám azt ki, hogy ne adjak bele a közös költségekbe még ha kisebb összeget is. Nem érezném magam felnőtt, önálló embernek. Szeretem annyira a páromat, hogy nem szeretném visszafogni a fejlődéstől és a céljaitól. Hogyha mindent te fizetsz ami a megélhetéshez kell akkor az évente milliókat jelent. Ezt nem igazán tartom korrektnek. Nem tudom mit dolgozik a párod, de feltételezem nem az egész fizetését költi el ruhára meg kozmetikumokra. Egy átlagos fizetésből én nem tudom azt elképzelni, hogy valaki ne tudna beleadni a közösbe semmilyen szinten.

Igazából az idegesít kicsit ebben a helyzetben, hogy elvileg frusztrálja a dolog de mégsem jutott még el addig, hogy beleadjon a dolgokba akár csak olyan szinten is, hogy legalább 1-2 ebédeteket fizesse ha elutaztok. Hogyha ez a helyzet annyira rosszul esne neki akkor törekedne arra, hogy bele tudjon adni a költségekbe. Persze ez attól is függ, hogy hagyod-e ezt neki. Hogyha nem akkor egyáltalán nem teszel jót vele.

"Hogyha valaki nem tud anyagi szinten egyenlően beleadni akkor szerintem ezt illik házimunkával és a másik életének megkönnyítésével kiegyenlíteni."

Azért ezzel nem értek teljesen egyet. Jelenleg én heti 40 órával keresek X összeget, a férjem pedig heti 20 óra munkával 2,5-szer X összeget. Akkor nekem kéne az összes házimunkát végeznem, és kiszolgálnom őt, mikor neki sokkal több ideje van? (Egyébként én sem keresek rosszul, csak ő keres extrán jól.)

Engem is frusztrálna, ha a pasim annyival többet keresne, hogy ő fizeti az albérletet, rezsit, bevásárlást, nyaralásokat, miközben nekem csak fodrászra futja.

Vagy ő is keres annyit, hogy mindenbe be tudna szállni, de te nem engeded, mondván te úgyis többet keresel, ő fizesse csak az apróságokat? Mert ha így van, akkor igenis érezteted vele a különbséget.