23 évesen frusztrál, hogy szűz vagyok mások 17 évesen átesnek ezen én meg sehol nem tartok. Van itt olyan, aki megbánta az elszalasztott éveket?

Viszont én mások érzéseivel sem szeretnék játszani. Csak azért együtt lenni valakivel, mert a másik annyira tudna szeretni, nagyon nem jó dolog, ha én tudom, hogy nem viszonoznám. És én nem feltétlen hiszek a lángoló szerelemben, az csak kémiai. De valami kapocs kell legyen, hogy kötődni tudjak a másikhoz, és megszeressem. És, hogy biztonságosnak érezzem a kapcsolatot. Mert amúgy féltékeny típus vagyok. Most egy szoknyapecér, aki a csillagokat is leígérné... mennyit tudna hűségből nyújtani? Persze bárkinél beüthet a krach, meg jó pár év kiismerni a másokat, de ha egyből tüzel "a te jó ég, ebből sok jó nem sülhet ki" neuron, abból elég nehezen lesz jó kapcsolat, mert kételyeim lennének végig. Nem féltem a szüzességem, csak esélytelen kapcsolatokra nincs igényem időt szánni. Tudom másra is szánni azt jelenleg, sajnos.