Ilyen barátnőt el tudnátok képzelni magatok mellett, vagy taszító?

Gondoltam, hogy rólad van szó, fölösleges volt az E/3.

Nézd, mindenkinek vannak jó és rossz tulajdonságai, neked pl. az elfogadás, áldozatkészség a jók közé tartozik. De azt írod, "némi kontrasztot" érzel a személyiségedben. Lehet, hogy ezt a kontrasztot kellene feloldanod azzal, hogy törekedsz az arányosságra.

Nem tudom elképzelni, hogy ne lenne még sok-sok jó tulajdonságod, amit nem írtál ide. Lehet, hogy van még rossz tulajdonságod is. Nem tudom. A lényeg az, hogy helyesen ismerd ezeket a tulajdonságokat, és törekedj olyan arányok kialakítására, ami elfogadhatóvá tesz egy olyan ember számára, akit párként szeretnél magad mellé. Ezzel többre mész, mint a folyamatos önelemzéssel, ami rágódássá is fajulhat.

Gondolom, nem kell írnom, hogy egy párkapcsolat alapja a bizalom, az őszinteség, és az alkalmazkodó képesség. Ha ez megvan, akkor talán a kommunikáció sem okoz majd gondot a pároddal, ("szerelmes szavak").

"Aki tényleg "határozott, eufemizmust megvető", annak miként kellene leírnia saját magát, hogy hiteles legyen? Milyen megfogalmazásból vonnád le azt a következtetést, hogy valaki ilyen? Vagy eleve nem szabad állítania semmit magáról?"

Nem érted? Pont arról van szó, hogy mondani bárki tud bármit. Akárki tudja így-úgy addig csoportosítani a tulajdonságait, bagatellizálni/felnagyítani őket, míg egy pozitív énképet tár a világ elé - szóban. Nem azt mondtam, hogy te ilyen vagy (tudja a fene) - hanem hogy gyakori, hogy valaki az arroganciát "határozottságként", az empátia hiányát "szarkazmusként" tálalja. És a legtöbben önmagukkal szemben eufemisztikusak. Én is.

"ha elmondod, konkrétan mi a különbség a nőies meg a nem nőies határozottság és érvelés között, azt megköszönöm." Te magad tettél különbséget a kérdésed elején: "Aki úgy összességében nem kelti "finom hölgy" benyomását, mert a véleményét vállalja és kész érvekkel megvédeni egyet nem értés esetén" Aztán te kérded, mi a különbség? Na, mondjuk ez tipikusan az a "határozott" hozzáállás, ami felvet egy problémát, aztán "szarkasztikusan, határozottan" az egészet a másikra tolja, hogy magyarázza meg a másik.