Bunkó vagyok vagy őszinte, hogy kimondtam?

Unokatesóm egyedül maradt két gyerekkel, de talált magának társat, nyilván nem a huszonéves korosztályt célozta meg.

Nem voltál bunkó, ez a nő sem fog egyedül maradni, plusz eleve már volt kialakulóban neki valami...lesz ilyen később is.

Egyáltalán nem normális, ahogy erről gondolkodsz. Ezen kívül bunkó is voltál, ha nem játszol első perctől nyílt lapokkal.

Bűntudatot azért nem érzel, mert még gyerek vagy, és nem jutott el a személyiségfejlődésed ilyen szintre.

Azzal semmi baj nincsen, hogy neked ez kizáró ok. (Bár tök logikátlan baromság szerintem.) Nyilván azért nem mindegy, hogy ezt hogyan közlöd. Ami sokkal nagyobb bunkóság az az, hogy simán lefekszel vele, de a gyerek az már zavar. Akkor zavarjon akkor is amikor belemész a szexbe... Ha nem akarsz olyannal lenni akinek gyereke van akkor ezt azelőtt közöld, hogy átvernéd és megfektetnéd.

Viszont egyáltalán nem igaz, hogy gyerekkel ne lehetne normális párt találni, csomó ismerősöm van akik sajnos tök alkalmatlan vadbaromnak szültek, de ma már van normális párjuk aki gyerekkel együtt elfogadja őket. Hogyha a nő is normális, intelligens és ki tud hozni valamit az életéből akkor semmi gondja nem lesz a társkereséssel.

"De az miért bunkóság, hogy huszonévesen nem akarja átvállalni a gyerekeket?"

Ez akkora sztereotíp butaság. A legtöbb nő eleve azt akarja, hogy az új párja ne nagyon szóljon már bele abba, hogy hogyan neveli a gyerekét. Akiket én ismerek tök jól el tudják a kettőt különíteni, abszolút nem pótapát keresnek.

Nekem is van egy gyerekem, de ha párt keresnék alap dolog lenne,hogy rögtön az első randin, vagy első beszélgetésnél erre kitérjek.Nincs miről tovább beszélni ha a pasi nem akar olyan nővel ismerkedni akinek gyereke van. És ebben nincs hiba, megértem.

Nem voltál bunkó, de nem értem miért nem került ez hamarabb szóba Köztetek? Azt írod,hogy régóta ismered, akkor azt is tudhattad,hogy gyerekei vannak, ugye? Azt nem gondolhattad,hogy mindig elküldi Őket valahová,hogy Benned ne tudatosuljon,hogy vannak.

Én is gyerekkel találtam párt, mi is régóta ismertük egymást, de eleve tudtam,hogy nem szeretnék összeköltözős kapcsolatot pont azért mert eleve ki akartam zárni a kapcsolatunkból/ a gyerekem életéből, a konfliktusforrást. Remekül megvagyunk úgy,hogy nem élünk együtt,nincs anyagi függőségünk, de totálisan benne vagyunk a másik életében.A problémák megoldásában is.