Mit tehetnék az ellen, hogy ne legyek ennyire sértődékeny?

Én is hasonlóan élem meg ezeket a dolgokat, nem is szeretek emberek közé menni, mert a többséget bunkónak és bárdolatlannak érzem, még a párjaimat is.

Biztosan valami gyerekkori trauma ért, de nem tudom micsoda vagy hogyan kellene ezt feloldani.

A nők férfiakkal való kapcsolatát rendszerint meghatározza az apakép, akkor is ha ez a kép sérült.

Az lenne a kérésem, hogy írj le egy konkrét esetet, mikor "megsértődsz".Igyekezz pontosan visszaadni, szóról szóra.És azt is írd le, hogy olyankor mit érzel.

Az, hogy ha a húgod mondja és nem érdekel, de ha a párod mondja akkor mélyen érint megragadta a figyelmem.

Egyébként ilyenkor segíthet az, ha átcímkézzük a dolgokat.

Ha logikusan belegondolsz, nincs olyan, hogy valaki engem "megbánt".

Csak olyan van, hogy én "megbántódom".(Felelősségvállalás saját érzelmi életem minőségéért=felnőtté válás.)

Ugyanis impulzusok mindig érhetnek minket és nekünk hatalmunkban áll eldönteni, hogy miképpen reagálunk rájuk.

Még ha valaki meg is akar sérteni engem, ugyan miért sértődnék meg?Azzal csak az én érzelmi életem minősége tolódik el a negatív pólus felé, mert rosszul érzem magam tőle, akkor miért is nem reagálok tudatosan?

Az emberek érzelmi élete és reakciói gyakorlatilag egy reflexrendszer.Reflexszerűen reagálunk az akcióra, amit reakció követ.Viszont megválaszthatjuk a reakciót.