Van köztetek olyan, aki hozzám hasonlóan úgy érzi, hogy egy magasabb cél érdekében született, nem azért, hogy párkapcsolatban éljen és kiélje az állati ösztöneit?

Akkor az evésről, ivásról is mondjál le, az is állati ösztön!

Na és mi a magasabb cél?

Ja, hogy olyan nincs, csak kitaláltad magadnak önigazolásként?

Na, ha megjön a józan eszed, fölmész szépen a netre és becsajozol.

#28

Igen, de a Föld benépesítésén és hatalomátvételén az emberi faj már réges rég túl van és most már vissza kéne venni a tempóból, mert így is túl sokan vagyunk :) És ha már kiemelkedő kognitív képességekkel lettünk megáldva, nem ártana hasznát is venni ennek és nem csak úgy élni, mint az állatok és szaporodni összevissza, putriba meg nyomorba szülni gyerekeket. Én akármilyen értelmes, tanult fiatallal beszélek(18-30), a többség azt állítja, hogy addig nem lesz gyereke, amíg nincs olyan anyagi helyzetben, hogy mindent megadhasson neki. Ha erre nem képes, akkor nemis vállal gyereket. Na, ez a felelősségtudó és önzetlen hozzáállás, mert a legjobbat akarják a gyereküknek, nem pedig a semmire potyogtatják őket, ahogy szerinted az evolúció diktálná. Ha állításod szerint a putris cigányasszony vagy a 20 éves “becsúszott” babás csitri fejlettebb szinten áll, mint egy többdiplomás, aki meggondoltan cselekszik és vállal gyereket, akkor te közelebb állsz a cigányasszony szellemi szintjéhez, mint az utóbbihoz😀

Amúgy én 22 vagyok, szóval nincs saját tapasztalatból összehasonlítási alapom, hogy régen voltak-e züllöttebbek az emberek vagy ma, de annyi szent, hogy a korosztályom férfijai/fiúi közül úgy 80% alkalmatlan kapcsolatra. Egyrészt nem akarnak kapcsolatot, csak szexelni(+buli pia miegymás), de ha mégis összejönnek valakivel, azzal is csak azért, mert jól néz ki, és lehet mutogatni, de csalják is összevissza, egyre kevesebb a hűséges ember. Tisztelet a kivételnek, természetesen vannak rendes srácok is, de lényegesen kevesebben. Legalábbis nekem ez a tapasztalatom. Gondolom a nőkről is elmondható ugyanez.

"Az egyedüllétről

Ha szívembe nézek, és jól megvizsgálom mindazt, amit az emberekkel való együttlétek alkalmával tapasztaltam, azt kell mondanom, hogy minden emberi együttlét reménytelen, s az ember, aki helyesen akar élni és személyes munkát végez, melyre őt, csak őt jelölte ki sorsa, értelmesen cselekszik, ha teljesen egyedül él. Mindenféle gyöngéd emberi érzés átalakul a gyakorlatban önzéssé; bölcsebb, ha egyedül maradsz, még akkor is, ha ez néha nagyon fájdalmas és nehéz. Nincs nő, nincs barát, nincs emberi kapcsolat, mely idővel meg ne alázna. Maradj udvarias és magányos, mert az emberek reménytelenek. Egy cipőkereskedőnek vagy derék pénzügyőrnek s általában az emberek túlnyomó többségének természetesen nem tanácsolhatod, hogy éljen egyedül; az emberek nagy többsége arra való, hogy közösségben éljen, családban és barátok között, s szaporodjanak az idők végezetéig. Ez törvény és így van rendjén. De az alkotó szellemű ember számára életének igazi feladata nem a család, nem is a baráti közösségek ápolása, hanem műve, melyhez teljesen tiszta légkörre van szüksége. Ahol emberek lélegzenek, zavaros, fojtott és tisztátalan lesz a levegő. Ezért maradj egyedül, ha dolgod van, munkádban és életedben."

Márai Sándor - Füves könyv