Miért nem érti ezt meg a párom?

Hosszú idő után meg tudott győzni a párom, hogy hagyjam ott a volt munkahelyemet, mert teljes mértékben kihasználnak nagyon kevés fizetésért. Már annyira rosszul éreztem magam azon a helyen, hogy én is jobbnak láttam, hogy eljöjjek. Folyamatosan keresem az új munkahelyem, de a párom szerint kicsit pihennem kéne, mert nagyon hosszú ideig hajtottam az igát. Ő nagyon jól keres és szerinte teljesen természetes, hogy átmenetileg segítsen engem anyagilag. Én viszont nem szeretnék kiszolgáltatott helyzetben lenni és mindig szerettem a saját lábamon állni. Szerinte élveznem kéne, hogy egy kicsit itthon lehetek, egyszerűen nem tudom vele megértetni, hogy míg nincs állásom, egyszerűen "haszontalannak" érzem magam. Már egyre jobban rágja a fülemet azzal, hogy segíteni szeretne anyagilag, de ez engem egyre jobban frusztrál.

Tudom, hogy ez egy normális kapcsolatban teljesen természetes, de én sosem támaszkodtam senkire, így egyszerűen elképzelhetetlen számomra, hogy tőle kérjek pénzt.

Egyre feszültebb vagyok és egyre kevesebb a tartalékom, így a nap szinte egésze azzal telik, hogy állást keresek. Szerinte ez nem jó, élveznem kéne egy kicsit, hogy végre szabad lehetek. De én nem tudom élvezni, mert kilátástalannak látom a jövőt.

Szeretném vele megértetni, hogy bár nagyon jól esik a törődése és hogy segíteni szeretne, de értse meg, hogy képtelen vagyok a ráutaltságra.

Próbáltam már kérni, hogy nézze fordítva a helyzetet, büszke férfiként ő sosem kérne tőlem pénzt, erre rávágta, hogy az más, mert ő a férfi.