Mégis mi az elvi különbség az ismerkedés, kapcsolat és a házasság kezdeményezése között, ha egyenjogúság van?

Én sem értem ez mitől lenne kedvező egy nőnek?

#10 és 11-re reagálva. A hosszú "járás" azért kedvező, mert van idő megismerni a másik felet. Amíg a pasi hezitál, Te is rádöbbenhetsz, hogy egy címeres s@fej, vagy szimplán nem illetek össze, csak az elején elvakított a szerelem. De ha már ennyire hagyományok: hagyományosan nagyon ritka volt, hogy nem a szülők boltolták le a házasságot. Esetleg a pórnép körében lehetett szó szerelmi házasságról. Ahol már egy picike vagyon volt, ott a családi vagyonok egyesítése, gyarapítása volt a cél. Az èrzelmi szál mellékes volt. A női egyenjogùság pedig nem egyformaság. Az egyenjogúság azt jelenti, hogy a nők a törvény előtt ugyanolyan elbírálásban rèszesülnek, mint a férfiak. A nők is tanulhatnak, szavazhatnak, örökölhetnek, önállóan cselekvőképesek (maguk intèzhetik az ügyeiket), szabadon választhatnak szakmát, szabadon választhatnak párt. Ezek a dolgok a nyugati világban magától értetődő dolgok. De nagyon sok helyen egyáltalán nincs így. A nemi szerepek jelenleg átalakulóban vannak. Ha az emberiség történelmét vesszük alapul, akkor a női egyenjogùság egy elég friss fejezet. Azért van most zűrzavar, mert még kialakulóban vannak az új szokások. A változás mindenhol különböző ütemben halad. Egyébként joga van a nőnek kezdeményezni mind párkapcsolatot, mind házasságot. A kérdés az, hogy ez az adott férfire milyen hatással van.