Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan mulasszam el ezt az érzést?
A barátommal nagyjából egy éve vagyunk együtt. Szeretem nagyon és látszik, hogy ő is engem. A helyzet az, hogy én egyetemista vagyok, ő PhDs. (Mármint egyetemre járok, de nem PhD-ra)
Úgy érzem nem kellene, de sokszor úgy éreztem nem vagyok elég okos hozzá vagy mi van ha úgy érzi. Amiatt, hogy neki már vannak/voltak eredményei, elért valamit én meg még annyira nem. Bár, vannak dolgaim amikre büszke vagyok csak nem annyi mindent értem el és nem annyi mindenhez értek mint ő. Ha mond egy szót, amit nem értek, már arról is az jut eszembe, hogy ez azért van, mert ő sokkal okosabb. Szerintem nem kellene ezt éreznem, mert ő máshogy fogja fel, ő értékeli a személyiségemet, meg vannak közös érdeklődési köreink, jól érzi magát velem, jó programokat csinálunk együtt. Azt is érezteti azért néha, hogy ha nekem van valami sikerem vagy valami aminek örülök, annak ő is tud örülni. Ő teljesen máshogy fogja fel. Nem lenne értelme ezen gondolkodnom, mert szeretem és ő is engem és látszik is. De ezt az érzést hogy tüntessem el? Olyanokat megtett értem, hogy ennek az egyetem-dolognak kellene a legutolsónak lenni ami eszembe jut.
Sokszor mondja, hogy szereti a személyiségemet, az fogta meg bennem, meg hogy neki az is sokat számít hogy hasonló az érdeklődésünk... ő amolyan intellektuálisabb fajta, és amúgy engem is ilyennek lát szerintem. Szóval nem "néz le", hanem épp ellenkezőleg.
Részben emiatt jöttünk össze mert ez az érdeklődés okozta a kapcsolatunkat.
Csak nem kellene erre gondolom, hogy nem vagyok elég jó neki.
"Ha mond egy szót, amit nem értek, már arról is az jut eszembe, hogy ez azért van, mert ő sokkal okosabb"
Arra gondolj, hogy más a szókincse, vagy más a szakterülete - és kérdezd meg, az mit jelent.
Én egyetemen tanítok, de valahogy egyik kolléganő se volt soha, semennyire vonzó - miféle marhaság az?
Hasonló a hasonlóval, de hát ez nem az iskolai végzettségre vonatkozik, ha van közös érdeklődés, értékrend, vonzalom, akkor a többi bazira nem fontos.
Bocsi, de ez a kolléganő-dolog hogy kapcsolódik a kérdéshez?
Nem tartja vonzónak a kollégáit... meg, nem írtam róluk.
Amúgy szavakat tekintve, a hétköznapi szókincse is nagyobb, szóval nemcsak a szakterületéről van szó.
Bár én meg másban vagyok jobb
Az igaz, hogy volt ilyen gondolatom, hogy jobban illenének hozzá, de tényleg tudom hogy párja van és barátok voltak csak mindig. A másiknak párja van szintén és amúgy is a leszbikus szóval azzal meg azért sem foglalkoztam. Barátok de már évek óta ismeri, nem volt köztük semmi.
Attól még volt ilyen gondolatom hogy vajon velük jobb lenne-e neki de mikor tudtam a részleteket, akkor már egyértelműbb volt. Meg itt csak részben van szó erről, inkább arról hogy ha nem is gondoltam ezekre a "kollégákra", akkor is volt bennem egy ilyen érzés. Ez abból adódott hogy mennyivel több mindent ért el a párom, mint én és hogy látszik, hogy neki fontos hogy a párjának is legyen hasonló az érdeklődése, hogy legyen esze, tudjon vele beszélgetni arról ami őt érdekli, legyenek céljai ilyesmi.
Igen, ebben igazad van. És, ha mégis előjönne ez az érzésem, bár remélem nem fog, akkor van ellene valami módszer?
Vagy lehet a saját önbizalmamat kellene javítani? Lehet hogy én nem vagyok magammal elégedett és ezt vetítettem ki rá.
De ha van valami tipp ez ellen, azt elolvasnám.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!