Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak! Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ez hisztinek számít?
Figyelt kérdés
Őszinte leszek, tudom, hogy mostanában sok stressz ér. Tudom, hogy szánalmas, de néha borzasztóan magányosnak érzem magam a barátom mellett. Próbálom felhívni magamra a figyelmét, folyamatosan utalgatásokat teszek rá, hogy találkozzunk, de nem akar a vizsgaidőszak miatt. Én ezt megértem. Azt is megértem, hogy állandóan nekem kell felhívnom őt, és én írok neki először. De rohadt nehéz elviselni, hogy ennyire nem érzem magamat szeretve, és amikor kiborulok, sírok és elkezdek vele vitázni, akkor tudatva van velem, hogy az én hibám amiért túl érzékeny vagyok, és nem szabadna "hisztiznem". Őszintén, lehet, hogy én vagyok túlérzékeny? Lehet, hogy az én elvárásaim túl nagyok? 22/L
#9: Ha lehetséges, akkor ne válaszd a pszichológiai pályát, mert teljesen logikátlanul próbálsz összefüggéseket felfedezni a dolgokban.
Attól, hogy a barátnőm nem egy 14 éves tini szintjén viselkedik, hanem érett felnőttként, miért ne szerethetne?
Elég beteg ez az oldal, hogy felpontozzák azt, amikor valaki 1 mondat alapján kibszná a párját az ablakon, de lepontozzák azt, amikor valaki leírja a saját példáját, mert tuti nem szeretik...
Miért látni kevés olyan normális hozzászólást, mint a #10-es? Miért szól a hozzászólások többsége arról, hogy kb. dögöljön meg a másik nem, mert mindenki annyira királynak érzi magát?
2018. máj. 25. 18:24
Hasznos számodra ez a válasz?
12/15 anonim válasza:
10-es, és ha arról szól és slussz, akkor mi van? Nekem is róla szól az életem. És ezt így is akarom, a barátomnak meg ezzel semmi baja sincs. Egyikünk se gondolja piócának a másikat, mert együtt akarunk lenni, ahányszor csak tehetjük. Ha mondom, hogy hiányzik, nem vágja a fejemhez, hogy mit hisztizek, hanem minimum érezteti velem, hogy én is neki, és ezt nem kell belőle kicsikarnom. Meg azt se, hogy keressen, ha teheti. Én is keresem, ha tehetem. Ő a legjobb barátom, és nem kell plusz ember akihez lehet menni, ha ő éppen nem ér rá. Te csináld úgy ahogy te akarod, más, pl. a kérdező meg hadd kutakodjon olyan ember után, aki nem úgy gondolkozik, mint te. A kérdezőnek meg azt mondom, hogy nem normális hogy egy kicsit se mutatja ki, hogy beszélni akar veled. Azért nehogymár ne legyen az embernek erre 2 perce, legalább ha kimegy szarni....
2018. máj. 26. 02:17
Hasznos számodra ez a válasz?
13/15 A kérdező kommentje:
Köszönöm a válaszokat. Néhány válaszon jót röhögtem. Komoly szövegértési gondok vannak itt. Ki mondta, hogy nonstop a barátom seggében akarok lógni? A kérdésem eleve nem is erre irányult. Azt mondtam, hogy hiányzik a barátom, mert a vizsgaidőszakban keveset látom, egy héten kb. egyszer. Én is vizsgázom, nekem is van ezer más dolgom. De persze ha valaki segítséget kér, rögtön le kell ugatni. Tisztelet a kivételnek, kaptam értelmes tanácsokat is, amiken elgondolkoztam azóta.
Viszont azt hozzátenném még, hogy őszintén szánom azt a nőt, aki nem tud a párjáért kislány módjára lelkesedni, mert már annyira "felnőtt". Akkor inkább örökre maradok "gyerek".
2018. máj. 26. 10:02
14/15 anonim válasza:
"Viszont azt hozzátenném még, hogy őszintén szánom azt a nőt, aki nem tud a párjáért kislány módjára lelkesedni, mert már annyira "felnőtt". Akkor inkább örökre maradok "gyerek"."
Maradj, csapass ki még pár kérdést, hogy milyen problémáid vannak, aztán 30 évesen, macskás nőként majd talán leesik, hogy fel kéne nőni.
Szerinted a társfüggőség normális? Lelkesedni más is lelkesedik felnőttként, csak van saját élete is.
2018. máj. 26. 14:35
Hasznos számodra ez a válasz?
15/15 anonim válasza:
Csak annyit fűznék hozzá, hogy van egy árnyalatnyi különbség aközött, hogy megemlítem a páromnak, hogy hiányzik vagy hogy, idézem: "Próbálom felhívni magamra a figyelmét, folyamatosan utalgatásokat teszek rá, hogy találkozzunk". Az előbbi aranyos és szükség van rá (én is szoktam, pedig én vagyok az a rideg 10-es válaszoló), az utóbbi infantilis viselkedésre vall. Ahogy az sem normális egy felnőtt nőtől, hogy kiborul és sír mer nem érzi szeretve magát... Olvas fel már hangosan, nem fogod a fejed? Értem én, hogy nagyon cukcsi és édi dolog a másikért "kislányként" lelkesedni, de én még férfit (!) nem láttam jól reagálni ilyen kirohanásokra. Ha a másiknak van valami komoly célja munkában vagy jelen esetben egyetemen és a másik nem támogatja ebben akár úgy, hogy ideiglenesen visszavonul -mert hogy időnként erre is szükség lehet-, akár csak szimplán nem idegesíti azzal, hogy találkozzanak, az nem vezet semmi jóra. Cukcsi kislányos viselkedéssel nincs semmi baj, ha a másik fél is ezt igényli, és nem teher neki de azért ne higgyük azt, hogy mindenki ezt szereti. :D
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
