Jól működő FŐ kapcsolat mellett "kiegészítő" kapcsolat? Vannak olyanok, akiknek erre "szükségük" van?

Akivel nincs testiség, szexuális vonzalom, csak "lelki közösség", az szerintem "csak" barát. Nekem van párkapcsolatom már jó ideje, és mégis van egy-két ember (mindkét nemből), akivel olyan dolgokról is beszélünk, amiről párkapcsolatomban sem.

Nem tatom ezt semmilyen formában megcsalásnak vagy hasonlónak, szerintem extrém ritka, hogy valaki tényleg mindent és mindenről tudjon beszélni a párjával és csak ővele. (Az itteni kérdések alapján már azok is kevesen vannak, akik a fő csapást irányt képesek megvitatni...)

Az én értelmezésemben ez a testiség nélküli bensőséges mindent megbeszélhetünk kapcsolatot hívják barátságnak, és igencsak nagy bajok lehetnek abból, ha valakinek párkapcsolat mellett egyébként nincsenek barátai, vagy leépíti a barátságokat egy párkapcsolat miatt.

Volt már itt is olyan kérdés, hogy nagy szerelemmel indult egy kapcsolat, kimentek külföldre, aztán a kapcsolat megromlott, jellemzően a nő került hátrányos helyzetbe mondjuk szülés után, és addigra már nem volt kitől segítséget kérnie, mert elhanyagolta a barátságait... Na, de ne a legrosszabb forgatókönyvet nézzük.

Szóval úgy gondolom, a legjobb párkapcsolat esetén is kellenek a barátok. Aztán aki ennél messzebb is megy, az meg már nyitott kapcsolat, nyitott házasság, és vannak olyan párok, akiknél meg az is jól tud működni, nyilván nem mindenkinél.

A barátom a legjobb barátom, akivel mindent a világon megosztok, de nyilván férfiként vannak dolgok, amikről nincs fogalma.

A legjobb barátnőmmel hasonlóan ott vagyunk a másiknak és dumálunk, amikor kell. Kellenek a barátok is.