Boldog vagy?

A kisbaba végtelenül boldog, amikor megszületik, pedig se pénze, se ruhája. Még akkor is boldog, ha az anyukája épp nem szereti, és nincs senkije. A tudata az életet ünnepli, nem vakítja el az ego birodalma. Később elhiszi, hogy dolgokat kell szereznie, dolgokat kell elérnie ahhoz ,hogy boldog lehessen. Aztán ha véletlenül elérte azokat, nem érez mást, csak végtelen ürességet.

Ezzel azt akartam mondani, hogy sokan összekeverik a boldogságot az örömökkel és élvezetekkel. Számomra a boldogság nem öröm és nem élvezet. Ez egyfajta tudás, aminek a birtokában az ego nem képes elvakítani és lehúzni, még akkor sem, ha az életkörülményeim épp nem úgy alakulnak, ahogy szeretném, mert értem, hogy a negatív és pozitív, vagy ha úgy jobban tetszik, a jó és a rossz ugyanannak az éremnek a két oldala. Tehát a boldogság az nem egy cél, amit el kell érni, hanem maga az út, amin járunk. Legalábbis számomra.

Tehát igen, boldog vagyok. Annak ellenére is, hogy sok minden nem úgy alakul az életemben, ahogy szeretném.

Sok problémám van és még párom sincs, de boldog vagyok. Mindig van minek örülni, akármilyen apróság is.

N

Az én babám nem tűnt boldognak, mikor született, sőt kifejezetten rossz kedve volt és megviseltnek tűnt. Egyébként úgy olvastam, hogy 2 hetes korukra ébrednek rá, hogy már nem a méhben vannak.

A mondandó többi részével egyet kell értenem.

#25

Én is akkor is boldog vagyok, amikor rossz kedvem van. Azt hittem, ez kiderült az írásomból.

#27

Kicsit ellentmondásosnak tűnik amit írsz, mert én amikor jó kedvű vagyok, akkor csak jó kedvű vagyok, ha rossz a kedvem, akkor meg éppen rossz. Megélem mindkettőt.