Nem találjátok sértőnek, amikor egy kalap alá veszik a szüzeket?

Ne foglalkozz velük. Kell nekik valami amin köszörülhetik a nyelvüket, mert így legalább egy dologban többnek érezhetik magukat nálad, holott csak annyit tudnak, mint amit másik 3 milliárd ember szintén fel tud. Szóval éld az életed, fejleszd magad, és többre fogod vinni mint ők, sanszos hogy találsz olyan fiút/lányt, aki nem ilyen felszínesen ítél.

Egyébként meg #1 +1. :) visszatértünk a születési alapon szerzett jogokhoz. :D

Nem tudom hány éves vagy, mert az nem derült ki. Én későn, 24 évesen veszítettem el. Ja és nem párkapcsolatban. Nem tudom miért húzódott el ilyen sokáig nem volt különösebb oka. Talán az hogy mindig a Nagy Ő-re vártam aki nem jött el, úgyhogy belevágtam, gondoltam semmit sem veszíthetek. 24 éves koromban azért én egyrészt nagyon ki voltam éhezve, másrészt pedig féltem hogy a közvetlen környezetem (ismerősök, kollégák) rájön hogy mi a helyzet velem. Én azt hittem sokáig, hogy defektes vagy ronda vagyok, de egyik sem igaz. Egyszerűen így jött össze.

Az sem derült ki igazán, hogy mennyire volt rossz a mintakép előtted, de ha a helyedben lennék, akkor dolgoznék ezen, kérnék valamilyen segítséget (anno én is kértem). Itthon még mindig nagyon sokan elítélendőnek tartják ha valaki pszichológushoz jár de a beszélgetésekkel lehet feloldódnak benned a lelki sérülések, frusztráció és új lappal indulnál a társkeresésben. Azért ne tagadd, egy egészséges embernek igenis szüksége van szexuális életre ha vallásos ha nem. Úgy ahogy neked is. Még ha most nem is ismered el, de így van. :)

Ezek nem tények, csak összefüggést nélkülöző random adatok.

Én is mondhatom, hogy aki cukros ételt fogyaszt, mind egy egészségtelen semmirekellő, önző, gyilkos..., de attól még falloszság.

"és nem mindig az illető a hibás. Akinek mondjuk nem volt valami jó gyerekkora, nem volt normális apa/anya képe, voltak traumái"

Ez pont hogy rossz jel, ha valaki másokat szeret hibáztatni az életben saját maga helyett. Gondolom ez most nem lesz valami nagy újdonság, de minél több dologban vállalod a felelősséget az életedben, hogy ezért te vagy felelős, ez a te hibád, annál könnyebb lesz őket kijavítani, változtatni, mert a világon az egyetlen ember akin változtatni tudunk, az mi magunk vagyunk. Ha mindig másokat okolunk a problémáinkért, akkor annál könnyebben mondhatjuk kifogásként utána, hogy az nem az én hibám, nem tudok rajta változtatni, ez örökre így marad. Miközben lehetne rajta változtatni, csak kényelmesebb másokat szidni, mint csinálni valamit magunktól.