A párom túlságosan zsugori önmagához is. Mit tegyek?

2 éve dolgozik mérnökként egy multicégnél. Kezdőként nagyon jó fizetést is kap, szóval a pénzzel nincs gond. Egyelőre még mindketten szülőkkel élünk. Az anyjáék nem kérnek el tőle semmit a fogyasztásért, maximum a párom megfizet anyukájának ezt-azt a kocsiba vagy ha valami háztartási cikket kell venni, de semmi több.

Frusztrálóan spórolós önmagával szemben. Sajnál kiadni pénzt cipőre vagy ruhára. Nem azt mondom, h havonta költsön magára több tízezreket, de cipőt is akkor vesz újat ha már majdhogynem lyukas, ami van.. Ugyanez van a nadrágokkal, ingekkel is. Pár nadrágot is tavaly már azért vett, mert az anyja ráparancsolt, h kikopott nadrágban aztán már ne járkáljon. Van 2 db szép, elegáns inge amit hord munkába (azt is én vettem neki), de azon kívül amit szülinapra vagy karácsonyra kapott 3.000Ft-os (3 db egy csomagban) fekete rövid ujjúban járkál vagy éppen fehérben.. Amikor ki kellett neki új szemüvegre adnia pénzt, akkor is ájuldozott, h "megint" a "semmire" pénzt dobjon ki az ablakon.. Az autó szervizeléséről már ne is beszéljünk, mert az is 1 hetes idegi állapotú procedúra, h átvészeljem a szentbeszédeket, h pénzt kell kiadnia a kezéből. Nem hiszem én sem, h a pénz a fán terem, én sem dobálom ki az ablakon a bankjegyeket, de ezt tőle már túlzásnak találom, h alig vesz magának valamit. Lelkileg is picit labilisabb természetű, mivel sikeres szeretne lenni, és ezért spórol ennyire durván, h ne találja ott magát, h nincs pénze. Viszont szerintem, h havonta 1x inget vagy nadrágot vesz, abba még senki sem indult meg a lejtőn...Próbáltam vele erről beszélni régebben, pár percig igazat adott, de utána minden a régiben maradt. Még 1x beszélgessek el vele a gondról? Vagy mit tegyek? :/ 2 éve vagyunk együtt.