Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Melyiket gondoljátok a helyes döntésnek?
Tegyük fel, hogy egy házaspár gyereket vállal. A nő 380 000 nettót keres, a férfi 300 000 nettót.
Ki maradjon otthon a gyerekkel? A férfi, mert anyagilag kedvezőbb, vagy a nő, mert ez a szokás?
Ahogy ők jónak érzik. A gyereknek egy boldog szülőre van szüksége. Elején pl a nő, egy évig, utána egy évig a férfi például.
A lényeg, hogy aki vele van, az örömmel legyen vele. Ez számít.
1. vagyok. Nem, apuka nem az a típus, sajnos egy pár cipőt nem talál meg a kölyköknek indulás előtt, illetve neki jóval magasabb a fizuja, szóval nálunk szóba sem jött ez a lehetőség, viszont ettől függetlenül én maximálisan támogatom ezt a skandináv modellt. Illetve a Némethroszágban orvosként dolgozó barátnőm férjének is kötelező volt bizonyos időt gyesen/gyeden lennie a kislányaikkal, nem értem miért, meg hogy, de én szerintem ez nem rossz dolog. Nálunk is jó a kapcsolat, mert sokat játszik, szabadidőzik apa velük, de ha apa van otthon, csak még jobb.
A lényeg, amit írni akartam, hogy nem kell szögletesen kezelni, nem kell ezt előre eldönteni, hanem lehet ezt közben is alakítgatni, hisz az három év, lehet nálatok is lesz tesó, szóval elkezdiktek valahogy, mondjuk szerintem érdemes anyával a tejci miatt. Azért a fejés nem ugyanúgy serkent, mint a szopi. (mondom ezt én, akinek hat hét után minden gyereknél elfogyott a teje sajnos) de a teskontaktus, sokáig meglévő anyatej miatt az elején talán érdemesebb anyának maradni, HA VAN KEDVE, de utána már 6 hónap után eszik mást is a baba, akkor simán tud apa is helyt állni, és én ezt egy nagyon jó dolognak is tartom, Rugalmasan és kooperatívan kell csinálni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!