Mennyire tudnátok komolyan venni egy olyan férfit, aki huszas évei közepén van és nem volt még barátnője?

Én nem tudnám. 26 vagyok, de 16 éves korom óta érdekel a másik nem. Azt jelentené, hogy bár kb egyidősek vagyunk, mögöttem van egy tíz éves múlt és tapasztalat, őneki meg ha jól értem én lennék az első mindenben. És azt nem vonom kétségbe, hogy normális, értelmes ember, mert bárkinek alakulhat így, az élete, de ha csak magamból indulok ki, én egymillió dolgot tanultam kb magamról, másokról, arról, hogy mit kell és nem kell tenni egy kapcsolatért, mire és hogyan vágyok, mit akarok elérni, stb. Ő pedig érthető módon, ezeket még nem tudhatja, maximum elképzelt valamit, ami nem biztos, hogy igaz is lesz éles igazi helyzetben. 90% hogy az első pár év után, még ha össze is csiszolódunk, beüt nála a krach, hogy basszus én még nem voltam senki mással, és tényleg vajon milyen lehet másokkal, és úristen egy életem van, mégse halhatok meg ilyen tapasztalat nélkül. Na hát ehhez meg nem szeretnék asszisztálni, akkor már célszerűbb lenne egy fiatal, 20 éves lánnyal ismerkedned, aki szintén még csak bontogatja a szárnyait és nyitott a közös tapasztalat gyűjtésre. Ha pedig minden kötél szakad, nem vetted el az esélyét attól, hogy családja lehessen.

Nyilván nem szimpatikus senkinek egy ilyen őszinte válasz, de valahogy így gondolkozhatnak azok, akik elutasítanak egy tapasztalatlan pasit.

Nem vagyok eltelve magamtól, én se tudok mindent, és nem azt mondtam, hogy életképtelen akinek még nem volt párja, hanem hogy én nem tudnám komolyan venni és miért? Ez volt ugyanis a kérdésed.

De látod, adtam egy tök szubjektív választ, és fröcsögsz rám, mert nem szimpatikus a véleményem - nyilván nem az... - pedig az esetek döntő többségében valami hasonló gondolatmenet zajlik le másokban is, akkor is ha gyűlölsz érte mindenkit.

Egyébként a kapcsolati tapasztalatot semmivel nem tudod helyettesíteni, és ezt nem fogod nekem tudni sehogy bebizonyítani, hogy valaki, akinek soha semmilyen kapcsolata nem volt, mégis mitől lenne pontosan ugyanolyan tapasztalati szinten, mint én? (vagy bárki más akinek volt már bármilyen tapasztalata)

Ha még soha életedben nem ettél volna almát, és mindenki más arról beszélt volna neked, hogy az alma édes, néha savanyú, lédús stb, valószínűleg összeraksz egy képet, hogy körülbelül milyen az alma íze, de akkor se tudnád jobban annál, mint aki tényleg megkóstolta. Ez tök ugyanilyen. Lehetnek elképzeléseid, meg ötleteid, de ha soha semmikor semmit nem éltél még át, akkor nem tudod, hogy pontosan milyen.

#14: Az alapvető baj szerintem az, hogy mindenki azt hiszi, hogy mivel volt pár kapcsolata, ezért érett és komoly. Nem, ettől még nem lesz senki sem az és simán behozható a dolog. Ha nem így lenne, akkor nem lennének 40 éves elvált és komolytalan emberek. Továbbá fordított esetben a 20-25 éves kapcsolat nélküli lányok nem kellenének senkinek.

A helyzet az, hogy a tapasztalatok jók, mégis sokan túlmisztifikálják. Az egyik srác ismerősömnek 23 évesen lett barátnője, aki idősebb. Nem okozott gondot, hogy a srác tapasztalatlan volt.

Miért baj az hogy nem volt neki még soha párkapcsolata? Ez egyáltalán nem ciki. És tudjátok mi a ciki? Az hogy egy 16 évesek felcsináltassák magukat.

Uram isten, azért mert valakinek még nem volt, már egyből elítélitek. Szégyenek vagytok.

Teljesen komolyan tudnám venni. Nem attól lesz "valaki" az ember, hogy végigkefélte már a fél várost...

Más kérdés, ha azért nem volt még senkije, mert kiállhatatlan természete van.