Mit tudnék kezdeni?

Helló.

Tudom sok ilyen kérdés fordult már meg itt, úgyhogy lényegre törő leszek.

A szomszédunkban él egy 2 gyereket egyedül nevelő anyuka. Egy balesetben elvesztette a gyerekek apját, ő lerobbant szellemileg és fizikailag is. Meglátásom szerint csak a két gyereke miatt tart még ki.

Miért is az ennivaló kérdésbe írom?

Mert szó szerint éheztek. Valami segélyféleséget kapnak amoből egy ember is alig tud megélni.

A gyerekek, két lány. Az egyik 8 a másik 12 éves. Az anyuka 36 éves.

Kb 1 hónapja átjött az anyuka, pénzt kölcson kérni. 5 ezer forintot kért, mert elmondása szerint sem ő sem a gyekek nem ettek már 1 napja.

Én adtam 10 ezer forintot, meg lisztet tésztát stb.

4 nagy szazyorral jött meg a boltból direkt figyeltem mire fogja költeni. Ennivalót vett. Semmi cigi semmi ital.

Aztán eljött a segély ideje. Este mikor haza értem a munkából csengettek. Gondoltam magamban, a legszegényebbeknek van a legnagyobb becsületük és hozta a pénzt.

Kisírt szemekkel kezeot tördelve állt az ajtómban, és zokogva mondta el, hogy nem tudja megadni a pénzt. Beiinvitáltam, próbáltam nyugtatni, hogy nem fontos, fogjuk fel ajándékként, majd mikor kicsit lenyugodott adtam neki újra 5 ezer forintot.

Könyes szemmel elfogadta, és azt mondta ő akár természetben is meghálálja a kedvességem. Határozottan elutasítottam, és felháborodtam. Igaz nincs párom, se kutyám se macskám, de akkor is. A gyomrom felfordult. Nem tőle, hiszen leszámítva a dagadtra sírt szemeket, és a soványságot egy szép teremtés az anyuka. A szituáció az ami felidegeített. Munkát nem kap, a balesetben elég komoly maradandó sérüléseket szerzett.

A kérdés amiért írok, hogy mit tegyek velük? Segítek, ahogy tudok de sajnos engem sem vet fel a pénz, kihasználni meg végképp nem áll szándékomban.

Voltam a polgármestei hivatalban az ügyükkel kapcsolatban, ahol bürokratikusan elmondták, hogy egy évben max 2 gyors segélyt tudnak adni. Voltam a munkaügyi hivatalban ahol semmi féle munkát nem tudtak rokkantnak ajánlania közelben.

Már azon gondolkozom, hogy befogadom őket, cserébe biztos elvégezné a házi munkát, lenne étel a gykmrukban, és talán össze is melegedhetnénk.

De ezt olyan megalázónak tartom magamban.

Havi 220 a fizetésem, nagy igényeim, hiteleim adósságaim nincsennek. A házat amiben lakom a szüleim hagyták rám. Így 43 évesen rossz egyedül.

Etikátlannak tartanátok a befogadást? Azzal a hátsó szándékkal, hogy talán belém szeret és én belé?

Köszönöm ha végig olvastad.