A leendő páromnak gyermeke van, mit tegyek ebben a helyzetben?

4-essel értek egyet, valóban érdemes a párodnak elmondanod, hogy kicsit félsz, ezért meg azért, stb... biztosan meg fog tudni nyugtatni, és fog tudni okosakat mondani. Bárki bármit mond, egy kisgyerekkel kijönni egyáltalán nem olyan bonyolult, általában nyitottak, érdeklődők, kíváncsiak, cserfesek, őszinték.

Én annyit tudok tanácsolni, hogy ne “nyomulj”, tehát ha esetleg kezdetben nem nyit feléd, nem kell mindenáron kezdeményezned nála. Idővel meg fog szokni téged, és (ha anyukával normális a viszony, tehát te nem “ellenség” vagy) nyitni fog feléd. Persze szerencsés esetben ez rögtön megtörténhet, de ha nem, akkor sem szabad megbántódnod vagy kétségbeesned, a kezdeti elzárkózás nem a személyednek, hanem a helyzetnek szól.

Hajrá, sok szerencsét! ;)

Mekkora tévedésben vagy.

1. Csak randiztok, azt sem tudod,hogy összejön-e, de már leendő párodként emlegeted,holott lehet időben észbekap,hogy nem egy huszas kislány kell neki.

2. A PÁROM nagy szó. Ahhoz,hogy ki tudd mondani, hogy PÁROM, el kell tellnie 2-2,5 évnek. Honnan a faxból tudod néhány randi alatt,hogy ő a másik feled? MErt a párod ezt jelenti. SOkan dobálóznak már a tinik is ezzel a szóval. Pedig ennek a szónak hatalmas súlya van, mögötte egy rakás ismerettel és elfogadással a másikkal szemben.

Egyébként ez annyira gáz! A világ tele van gyermektelen független 30-as férfiakkal akik valóban komoly kapcsolatot keresnek.

Erre még ez a kérdező is egy 40 éves elvált gyerekes pasival van, és tök természetes neki.

Miközben a "normális" férfiak egyszerűen nem találnak párt, mert mindegyik az ilyen problémásokra bukik.

És ez az ami borzasztó tudod kérdező?

Rohadtul nem gondoltál bele, mekkora szakadék lesz kettőtök közt. Mellesleg a gyerekkel együtt jár anyuci, meg a komplett rokonság. Anyuci jön anyuci megy, anyuci telefonál, apuci meg tolja a lóvét ha anyuci csettint.

Ennyire naív vagy? Vagy bele sem gondoltál? Mellesleg aki elhagy egy 3 éves gyereket mennyire felelősségteljes? Legfeljebb majd csinál neked is egyet aztán lelép. Te lehetsz a legújabb hátrányos helyzetű gyerekét egyedül nevelő anyuka.

Ez tényleg annyira gáz... pfff....

Nem hinném hogy az érdekli hogyan tudsz bánni a gyerekével...

A gyereknek amúgy is van anyja, nem kell hogy te legyél az. Nyilván én mint 2 gyerekes elvált apa sem ettől tenném függővé a kapcsolatom egy nővel, ha lenne...

Meg egyébként is más gyerekével én sem tudok úgy mit tenni, a sajátjaimmal meg tök jól elvagyunk.

Én is meglepődtem pár válaszon...pl.: ne foglalkozzon azzal,hogy elfogadja-e a gyerek?Hát hogyne foglalkozna ezzel a kérdéssel! Nagyon sok szülő, vagyis mindenki, akinek fontos a gyereke, elsődleges szempontnak tartja,hogy az, akivel ismételten kezdi az életét elfogadja a gyerekét és ez kölcsönös legyen. Nagyon sok kapcsolat pontosan azért nem alakul ki, vagy nem lesz hosszútávú mert ez sajnos nem valósul meg.

Az,hogy a 30-as férfiak egyedül vannak még nem ok arra,hogy a kérdező tegyen egy fordulatot és adjon fel a társkeresőn egy hirdetést, miszerint inkább 30-as férfit keres azért,hogy nehogy már egyedül maradjon.

Lehet engem is lepontozni, de fel vagyok háborodva azon,hogy mennyi rosszindulatú, ítélkező ember van, akik ahelyett,hogy a kérdezőnek a segítségére lennének inkább bántják, pálcát törnek fölötte.

Kíváncsi lennék,hogy a saját sorsuk alakításában vajon mindig ilyen bölcsek-e?

Egyértelmű,hogy a kérdező megfontolt, számomra az is az,hogy nem a párja pénzére törekszik (már ha egyáltalán vagyonos, mert erről nem is ír), akkor pedig mi baj van ezzel a kapcsolattal?Kizárólag a korkülönbség?Ami annyira nem is óriási