Ez nagyon rossz irány, igaz?

21 éves vagyok. Fél éve lett vége egy gyors kapcsolatnak. Gyors volt,mert mire én beleszerettem ebbe a férfiba(30) és tudatosult bennem,vége is lett. Ő csak szórakozott velem,nagyon szépen elhitette az elején velem,hogy nem ez a célja,de aztán beigazolódott.

Pontosan tudom,hogy egy idióta vagyok,hogy még mindig szoktam rá gondolni . Azóta ismerkedtem több fiúval is, egy volt ,aki érdekelt is,de mégsem alakult semerre a dolog. Nem gondolom magam kapcsolatfüggőnek,de amióta ez a férfi megjelent az életemben folyamatosan vágyok valakire. Rá igazából,de tudom,hogy lehetetlenség az egész . Nem szép vége lett,mert elérte nálam,hogy én mondjam ki a végét,de csak azért mert gyáva volt hozzá,és neki kényelmes volt a szituáció ..azzal sem foglalkozott ,hogy kilépjen belőle.

A tulajdonságai és a viselkedése egyáltalán nem hiányzik, abból már nem kérek. A külső ,ami van neki ,ami a gyengém. Soha nem gondoltam volna,hogy lesz ilyen,de mindenkiben őt keresem.

Nem is azt mondom,hogy "nála jobbat érdemlek" de az biztos,hogy amit ő nyújtott a kapcsolat közepénél már,azt nem kívánom vissza. A tisztelet sem volt már meg.

A kérdésem:

Fejembe vettem,hogy elmegyek mostanában pár buliba abba a városba ,ahol ő lakik. Nekem ott van az egyetemem ,tehát a társaságom is. Eddig miatta nem mentem.

Legutóbb voltam,és ő is ott volt. Látta,ahogy táncoltam egy sráccal,odaállt konkrétan és nézte, ezt nem tudtam hova tenni. Előtte távolról láttam ,hogy figyel. De se szó,se beszéd.

Arra gondoltam,hogy ha mennék még buliba és ő is ott lenne,talán megtörne a jég és ilyen hosszú idő után újra beszélnénk...

Ez egy nagyon rossz ötlet ,igaz?

Eddig az volt bennem,hogy hiába futok vele össze bárhol,csak épp egymásra nézünk. Most ,hogy ezen a bulin így alakult,hogy figyelt,meglepődtem rajta.

Vagy ennek semmi jelentősége nincs? Mert épp nem volt jobb dolga ,ki tudja. Egyébként egyedül jár bulizni,az a tipikus jóképű férfi,aki odaáll a szélére és lesi a prédáját. (nem,nem ezért szerette bele anno)

Hagyjam ezeket a bulikat,és hallgassak az eszemre,hogy ez nem jó ötlet? Reményt adni magamnak,közben meg nem is akarnám ...mert a sértettség és a büszkeség nagyobb bennem,és mert őt lehet hidegen is hagyom már..