Más hosszú évek óta egyedülálló, magányos ember is érzi úgy hogy szabályosan eliramlik mellette az élet, a "többiek" meg boldogok, mindenki falja az életet csak mi nem?

Kedves Kérdező!

34 éves nő vagyok, világéletemben egyedül voltam, soha semmilyen kapcsolatom nem volt. Csak a tisztán látás végett: hetero vagyok, nem vagyok aszexuális, vékony, átlagos nő vagyok. Az esetemben alapvetően saját döntés az egyedüllét (párkapcsolat hiánya), nem is teszek ez ellen semmit, mert én így érzem jól magam. Szerintem ez érződik a kisugárzásomon is, mert eddig 3 férfinál éreztem azt, hogy ha minden kerek lenne, akkor akarnának tőlem valamit (az egyikük 200 km-re lakott tőlem, a másiknak párja és 3 éves gyereke volt, a harmadikhoz pedig én voltam éretlen). Tehát nem tapasztaltam meg, hogy milyen az, amikor szeretnek - azt már átéltem, hogy milyen az, amikor én szeretek.

Nagyon sokáig teljesen begubóztam a saját magányomba, senkit nem engedtem be, én sem csináltam semmit. Azt hittem, így a jó nekem. Aztán rájöttem arra, hogy ha soha semmit nem csinálok, nem élvezem az életet, akkor egy unalmas boszorka leszek. Egyedül utazok el, egyedül vágok bele kalandokba, és nagyon igyekszem megvalósítani az álmaim, rengeteget sportolok - reggel fél 8-kor elmegyek otthonról, általában este 7-8 előtt nem érek haza. Nagyon sok kalandot átéltem már így, van miről beszélgetni. Nem felvágok ezekkel, hanem nagyon sok vicces történet van. Hovatovább ha egyedül kell valamit megoldanod, akkor a személyiséged is fejlődik, hamarabb feltalálod magad, nem ijedsz meg a kihívásoktól.

Szerintem azért nem érdemes begubózni és a társhoz kötni a tevékenységeket, mert akkor teljesen besavanyodik az ember, kimarad élményekből, és unalmassá válik. Emlékszem, hogy én is pl. barátokkal szerettem volna kirándulni menni, de mindig csak nyafogás lett belőle: most nincs pénzem, nem érek rá, stb. Ezt megelégeltem, mert ha továbbra is arra várok, hogy másnak jó legyen, akkor soha nem történik az életemben semmi, pedig élményekre én is nagyon vágytam. Továbbá hozzászokik a semmittevéshez, amiből később nehéz lesz kitörni.

Viszont a leírásodból és a válaszaidból látom a legfőbb különbséget kettőnk között, és hogy neked miért nehéz: te szeretnél párkapcsolatot, míg én nem. Ebből a szempontból biztosan nehezebb neked, viszont a fentieket is figyelembe véve és a besavanyodás elkerülése céljából azt tanácsolom, hogy ne gubózz be. Járj el továbbra is, ahogy eddig is. Nem csak új embereket ismersz meg, hanem új élményeket is gyűjtesz, amik pozitívvá és ezáltal vonzóbbá tesznek.